dr. Praznovszky Mihály szerk.: Komjáthy Jenő válogatott versei (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 4. Szécsény, 1984)

Anyámhoz

ANYÁMHOZ - 1881 Beszélj, anyám! Szavad a szív zenéje, Szívedből szeretet s élet szakad; Nappalodik a szenvedélyek éje, Meleg sugárként ömlik el szavad. Buzdíts a jóra, óvj a küzdelemben, Szeretni, hinni óh taníts meg engem! Szívedbe Isten lelke költözött. . . Áldott vagy te az asszonyok között! Ragyogjon arcod és ne sírj miattam! Bár most levert és bús vagyok, Lesz még idő — ne félj! — midőn dicsőség Ovedzi majd e büszke homlokot! Te csak szeress, ne legyen semmi gondod, Vigasz legyen szavad, bár feddve mondod És drága könnyeiddel öntözöd!. . . Áldott vagy te az asszonyok között! Tenszíved az, mi téged fölmagasztal, Virágok nyílnak lábaid nyomán, Termő rügyet bocsát a sziklapadmaly, Amerre jársz mint égi látomáuy. S hol szebb világok tiszta üdve támad, Te oda szállsz. Kivívtad koronádat, Körötted minden fénybe öltözött. . . Áldott vagy te az asszonyok között! üdvöz légy jó anyám! Malaszttal teljes Szívedhez járul boldogan fiad. Szívem remeg, mert üdvössége teljes, Szívem zokog, de az öröm miatt: Öh mert éddás nő az áldás helyén: Áldott vagyok, méhed gyümölcse, én! Várnak reánk nem ismert gyönyörök. . . Áldott vagy te az asszonyok között!