dr. Praznovszky Mihály szerk.: Madách Imre válogatott versei (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 2. Balassagyarmat, 1983)

Visszapillantás

VISSZAPILLANTÁS Hogyha képzeletnek szárnyain Visszaszállok gyermek éveimbe, Ügy hiszem, hogy más, hogy jobb világ S fényesebb a nap, mely ég felette. Ottan látom cimboráimat, Leikök mind megannyi tiszta forrás, Égnek tükre most, de egykoron Látom mindenik mi szép medert ás. És tekintek újólag körűi, Hol lelek meg egy-egy régi képet, Merre folyt a jól ismert patak, Ért-e szirtet, ért-e dús mezőket. Megtalálom egyikét megint Szűk mederbe zárva hajt ni malmot, Míg a másik poshad, mert belé A pajzán sors köveket hajított. Ott a veszteg tó lett sírja egy Szép folyásra indult kis pataknak, Mint erőnknek a köznapiság, S most vizéből marhanyájt itatnak. Rég kiszáradt medret látok ott, Míg amaz tisztítva a csatornát Föld alatt foly. — S társa ékesen Mint szökő kút járja a bolondját. A hatalmasok játékául Egykor oly rokon volt e kebellel, Most ha hallja gáttörő szavam, Még köszönni is alig merészel. Rútul bánik az élet velünk, Porba dönti ami felmagaslik Színén. — Ah, de vigaszul (olvashatatlan szó) Mégis amint egy arcban sugárzik.