dr. Praznovszky Mihály szerk.: Madách Imre válogatott versei (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 2. Balassagyarmat, 1983)

A betyár

Csak néz, néz sokáig, míg izmos kezével Haragos szemében egy könyet fakaszt szét, A kicsiny tilinkót ablakon felejti S nyalkábban mint egykor üli újra nyergét. Vigan fütyörészve vágtat el legottan. Hetykén félre tolja süvegét szemébe. Lelkének viharját csak lova gyanítja, Mert hogy most erősebb sarkantyú döfése. ,.Lány, nem bántalak, nem, mormogá magában, Hisz te olyan gyenge, oly haszontalan vagy. Onnan a csárdából halld, mint mulatok ma, És ne örvendezz, hogy tán bizon sajnállak. Ámde most jöjjön már a pandúr élőmbe, Ha veszek, hát vesszek, vagy miért is élek; Hej, de bosszút állok e hitvány világon, Melyben a leány is ilyen törpe lélek." * + *