dr. Praznovszky Mihály szerk.: Madách Imre válogatott versei (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 2. Balassagyarmat, 1983)

Nem féltelek hazám

NEM FÉLTELEK HAZÁM! Bár ellened tör frigye zsarnokoknak, Bár ellened tör irigy szolgahad, Földönfutó népek megostromolnak, Mint tengerár, megállsz, ha szikla vagy. Nem féltelek hazám! Eldűltél volna, mint cser a viharban, Ha a végzet nem nézett volna ki, Hogy élj : nem törtek meg véres csatákban A balszerencse századévei. Nem féltelek hát hazám! Ameddig áll Branyiszkód kőrakása, Mint órjás harcaid emlékjele, Regét mond róla a Kárpát vadásza S viharként leng rajt hősök szelleme. Nem féltelek hazám! Ameddig látom alföld rónaságát, Felette multak délibábja kel, Szent vér hizlalja lengő dús kalászát És tápot a test, lélek benne lel. Nem féltelek hazám! Az ősi bűn küldött ránk sujtoló kart. A lánc helyét csak szent vér mossa le; Hogy a jobb gyermek győzzön, Mózses elhalt A pusztában s egy nemzedék vele. Nem féltelek hát hazám! * + *