dr. Praznovszky Mihály szerk.: Madách Imre válogatott versei (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 2. Balassagyarmat, 1983)

Mária testvérem emlékezete

Igen, mert bilincs van sütve a Nép bölcsejére, sorsa szolgaság, Az egyesért van csak teremtve is, Ki önhittcl görbedt nyakára hág. Ez él csupán, utána milliók Csak az egyes értékét növelik. Magokban mit sem számoló jelek, Miket összadnak vagy letörülik. Nehéz lehet embernek lenni, hogy Csak egy-kettő van milliók helyett. De még nehezb embernek lenni, hogy Ne szállja meg lelkünk népgyűlölet. Ti gyűlölet helyett szerettetek, S ne bánjátok meg csalódástokat, Oly sok nemes kebelnek véletek Osztályrészül ez átkos sors maradt. Ha Isten van, mint hisszük oly igaz, Csalódástok hozzá közelebb vitt. S a nép hadd tűrjön, hogyha oly silány, Sorsát szenvedni hagytátok csak itt. De hogyha a nép is megnemesűl, Ha emberré lesz, gondolkodni fog, Lengetni zászlóit szellemetek Lejő megint, s ti megbocsáj totók. * • *