Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Kovács Krisztián: A kékkői járás területének történeti földrajza a 150 éves török uralom alatt
járás területére vonatkoztatva5 igyekszem bemutatni, hogyan alakult a járás területe a 16-17. század folyamán, milyen események és külső hatások folytán változott a járás települési struktúrája, és milyen községi veszteségeket volt kénytelen elszenvedni az oszmán háborús pusztítás következtében. Mindezeket az 1540-es évektől a 17. század végéig keletkezett portális-, valamint a 16. századi török adóösszeírások adatainak feldolgozásával és az eddig megjelent hely- történeti szakirodalmak segítségével mutatva be.6 Járások a történelem sodrában A vármegyék területe egészen a 14. századig még egységes egészet alkotott. A 15. század folyamán indult meg a megyék igazgatásának közigazgatási és igazságszolgáltatási szempontból történő szétválása, melynek során létrejöttek a járások (districtus, reambulatio).7 A járások élén a szolgabírák8 álltak, akiket a megyei nemesek választottak meg egy évi időtartamra. Számuk Magyarországon és Szlavóniában megyénként négy, míg Erdélyben kettő fő volt.9 A 15-16. századtól kezdődően Nógrád vármegye területe is négy járásra oszlott. Az ekkor keletkezett portális összeírások a járásokat még vagy számokkal (primus, secundus stb.) vagy/és az élükön álló szolgabírók nevével különböztették meg. Az egyes járások számozása még nem volt következetes; jó példa erre az 1545-ben készült két összeírás; az első összeírás első járása még Surányi István szolgabíró kerülete volt, a második (őszi) összeírásban az első kerület viszont Gedey Péteré. Surányi a második összeírásban a harmadik; Gedey az első összeírásban a negyedik járás szolgabírája. A 16. és 17. században készített konskripciókban leírt járások területe még nem volt azonos a 18. századra kialakult állapotokkal.10 11 Példának okáért a 18. századi kékkői járás területének falvai az 1549-ben készített portális összeírás alapján a vármegye négy járásában oszlottak meg.11 Ez a szétszórt állapot állt fenn egészen a 16. század végéig. Az 1598 és 1608 között keletkezett házösszeírásoknál nem jelzik, hogy az egyes települések mely szolgabíró kerületéhez tartoztak, majd 1609-től a portális adózásra visszatérve kezd kialakulni az a területi adminisztráció, mely a későbbi kékkői járás területét 5 A kékkői járás területét a 18. század végi állapotoknak megfelelően véve tekintetbe. Magyarország történeti helységnévtára. Nógrád megye (1773-1808) I-II. Bp.-St. 2002 alapján 6 A források lelőhelyei a tanulmány végén részletesen felsorolva 7 ECKHART Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest, 1947.126. p. 8 A szolgabíró (iudex nobilium, iudlium) tisztség nem a járások kialakulása során jött létre, hanem még a 13. századközepén. Személyüket a nemesi közösség választotta, megjelenésük pedig a nemesi vármegye létrejöttét jelezte. ECKHART, 1947. 125-126. p.; CSIZMADIA Andor - KOVÁCS Kálmán - ASZTALOS László: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, 2002. 113-115. p. 9 FONT Márta - FEDELES Tamás - KISS Gergely: Magyarország kormányzati rendszere (1000- 1526). Egyetemi tankönyv. Pécs, 2007.94. p. 10 Itt jegyezném meg, hogy a tanulmányban a 18. század végi Kékkői járásbeli területi viszonyokat veszem alapul, és arra vonatkoztatom a 16-17. századi állapotokat is. A 18. századvégén a Kékkői járásban 5 mezőváros (Gyarmat, Kékkő, Nógrád, Nagyoroszi, Vadkert) 63 falu és 39 puszta volt található. Magyarország történeti helységnévtára 11 Az első járásban 23, a másodikban 1, a harmadikban 7, a negyedikben 38 olyan települést írtak össze, mely a későbbi kékkői járás területéhez tartozott. 8
