Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Kovács Krisztián: A kékkői járás területének történeti földrajza a 150 éves török uralom alatt

fedi le - igaz a falvak számában ekkortájt erőteljes visszaesés figyelhető meg. 1622 és 1647 között mindössze egy falu: Sáp12 került más szolgabíró járásába, míg a többi - későbbi - kékkői járásbeli település egy szolgabíró fennhatósága alá tartozott.

Az alábbi táblázatokban feltüntettem az egyes járásokhoz sorolható települések számát a 16-17. század folyamán.

1. sz. táblázat.

A Kékkői járás településeinek megoszlása az egyes járásokban a portális összeírások alapján 16. század

járás/év

1545/1

1545/11

1549

1552/1

1552/2

1567

1574

1583

1588

1593

1596

1598

1600

első22

22

22

19

23

22

23

23

18

második

26

28

1

1

2

1

1

1

harmadik

7

7

7

1

4

5

7

9

9

8

3

negyedik

42

43

40

28

30

31

30

29

29

25

nincs elkülönítve1513

46

18

ossz.

75

78

70

24

56

54

61

62

62

61

61

46

18

2. sz. táblázat.

A Kékkői járás településeinek megoszlása az egyes járásokban a portális összeírások alapján 17. század

járás/év

1603

1608

I60914 15

1610

1613

1614

1618

1622

1626

1635*5

1638

1647

1661

1683

1686

első

1

második

44

41

1

42

43

49

harmadik

26

24

28

28

37

1

1

45

1

47

42

negyedik

nincs elkülönítve

19

19

ossz.

19

19

26

24

28

28

37

45

42

46

43

44

47

49

42

A fenti táblázatok jól szemléltetik a járás területén a települési struktúra változásait. 1552-ben - a török hadjárat évében, amikor a vármegye fele oszmán hódoltság alá került - az 1540-es évekhez képest az ez évben készült összeírás alapján 29%-kal esett vissza az összeírt települések száma. Az ezt követő, 1593-ig tartó török hódoltság idején a településszám viszonylag stagnált, majd a 15 éves háború harcai alatt erőteljes esésbe kezdett, mígnem 1600-ban elérte mélypontját; ekkor mindössze 18 települést regisztráltak a j árás területén. Bár a 16. század végi harcok alatt a vármegye területe felszabadult a török hódoltság alól, ugyanakkor Vác 1620.

12 ma: Nógrádsáp

13 A 15 török által elpusztított falut nem sorolták be egyik járásba se.

14 1609-től kezdve már módszeresen a szolgabírák nevével jegyzik a járásokat, így itt az alapján soroltam táblázatba az adatokat, hányadiknak írják össze az adott szolgabíró járását a forrásban

15 Itt szükséges megjegyezni, hogy 1635-ben a harmadiknak összeírt járás szolgabírája Ebeczky László, akinek járását 1638-ban másodiknak írták össze. Az ő fia lehetett György, aki 1647-ben volt a második járás szolgabírája. Látható tehát, hogy az egyes járásokat az egyes években nem mindig következetesen, a megadott rend szerint rögzítették az összeírásokban.

9