Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Kovács Krisztián: A kékkői járás területének történeti földrajza a 150 éves török uralom alatt
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TÖRTÉNELEM XLI. KÖTET (2018) A KÉKKŐI JÁRÁS TERÜLETÉNEK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA A 150 ÉVES TÖRÖK URALOM ALATT KOVÁCS KRISZTIÁN Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára, Balassagyarmat Györffy György és Csánki Dezső jelentős munkái1 óta - melyek a megyék-fal- vak történetét történeti földrajzi szempontból vizsgálták meg az Árpádok- és Hunyadiak korában - Nógrád vármegyével kapcsolatban eddig még nem született olyan összefoglaló munka, mely ezt az irányvonalat folytatva, az oszmán megszállás időszakában tárta volna fel Nógrád vármegye falvainak sorsát.1 2 Pedig Velics Antalnak, Kämmerer Ernőnek, Káldy-Nagy Gyulának, Bayerle Gusztávnak és Vass Elődnek köszönhetően már elérhetőek azok a török defterek, melyek jó kiindulópontot adhatnak a kutatás tárgyához.3 Ha ezekhez hozzávesszük a 16-17. századi portális (dikális) és tizedösszeírásokat - melyek Nógrád esetében eddig még nem lettek módszeresen feltárva4 -, igen jól kimutathatók azok a strukturális változások, melyek a török pusztítás következtében alakultak ki, és amelyek - mondhatjuk -jelen korunkig fennállnak településeink tekintetében. Jelen írásomban a szűk keretek miatt nem vállalkozhatok az egész egykori, nagy vármegye történeti földrajzi históriájának feltárására, emiatt csak az egykori Kékkői 1 CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I-V, MTA. Bp., 1890- 1913; GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 2 Pálmány Béla főként társadalmi és gazdasági szempontból vizsgálta a törökkort, főként az 17. század végi 18. század eleji újratelepülés időszakát, valamint Szécsény város történetét. A teljesség igénye nélkül néhány tanulmány Pálmány Béla tollából ebből az időszakból: PÁLMÁNY Béla: Szécsény, az újratelepített végvár-mezőváros társadalma 1690-1715. In: Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005. szeptember 15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet) Salgótarján, 2006.; Uő.: Szécsény legrégebbi lakosságnévsorai, az 1551. évi magyar bor- dézsmajegyzék és az 1554. évi török adóösszeírás. In: Fejezetek Szécsény történetéből. Nagy Iván Történeti Évkönyv 4. Salgótarján, 2013. Uő.: A nógrádi várak újratelepítése és a vitézlő rend sorsa (1690-1705). In: Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensis 9. Eger 1989.; Uő.: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683-1728. Á Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. 1988.; Uő.: Nógrád vármegye nemességének átrétegződése (1542- 1848). Századok 1985. 3 Lászlófalvi VELICS Antal - KÄMMERER Ernő: Magyarországi török kincstári defterek 1 -2. Bp. 1886,1890; KÁLDY-NAGY Gyula: A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. Bp. 1985.; Uő.: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. Bp. 1977.; BAYERLE, Gustav: Ottoman Tributes in Hungary. According to Sixteenth Century Tapu Registers of Novigrad. The Hague-Paris 1973.; yass Előd: A szécsényi szandzsák 1554. évi adóösszeírása. ANógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. St. 1993. 4 Itt ellenpéldaként hozható fel Szakály Ferenc forráskiadványa: Pest-Pilis-Solt megye XVI-XVII. századi dica- és dézsmajegyzékei - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 1. Bp. 1995. 7
