Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Nagy Péter: „Telepiek, falusiak” és bejárók - A (borsod)nádasdi vasgyár társadalma a kezdetektől az államosításig

lett a gyárhoz tartozó erdős területek védelmét is szolgálta. 1902-től35 továbbá kertészt alkalmaztak a telep virágosítására, parkosítására.36

Az alacsonyabb beosztású tisztviselők éltek az 1923-24 között felépült Quirin- telepen, amelynek névadója az említett Quirin József gyárigazgató volt. Az öt háztömb tíz lemezgyári tiszt lakásául szolgált, utolsó háza a „Falu” és a „Telep” határát jelentette, ezért Községi kolóniának is nevezték.37

A képzett munkások számára is több lakótelep épült. Felépült a Felső kolónia, valamint a helybeli bányászok részére a Bányasor, ahol a későbbiekben gyári munkások éltek.38 A Csurgó kolónia a később mesterségesen kialakított Felső-tó mögött épült meg, ahol korábban még az 1880-as években épült egyszobás, közös konyhás, döngölt pad- lós, szabadkéményes házak álltak.39

1910-ben Faragó Gyula gyárigazgató kezdeményezésére egy házépítő szövetkezet alakult 22 lakás felépítésére, amit a névadóról Faragó-telepnek neveztek el. A családokat kedvezményes vállalati kölcsönnel segítették. A telkek ára 2000 koronát tett ki, az egy - és kétszobás házak építési költsége 3700-6000 koronára rúgott, a törlesztési idő pedig tíz év volt. A lakótelepen megépítésekor mintegy 130 ember élt.40

1919-ben a Tanácsköztársaság direktóriumának kezdeményezésére egy hatcsaládos ház épült fel. 1927-ben a gyárvezetés a Felvidékről áttelepültek részére három nyolccsaládos lakóotthont húzott fel, valamint később öt több szobás ikerlakás is megépült a Faragó-telep folytatásaként.41

A lakótelepeket a gyár saját tulajdonának tekintette, így a lakásokat rendszeresen karbantartotta és fejlesztette is. Az 1910-es évek közepén bevezették a villanyvilágítást a telepekre is.42 A Porosz kolónia mellé kenyérsütő kemencéket létesítettek, és kiépítették a csapadékvíz-elvezető árkokat. 1928-tól szennyvíz-tisztító rendszer bevezetésével oldották meg a településrész szennyvízkezelését Kendi Finály Lajos vállalati mérnök tervei alapján. A lakótelep otthonai azonban idővel már kevésbé feleltek meg a kor igényeinek, így a gyárvezetés a lebontásuk mellett döntött. 1939 és 1942 között tágasabb, komfortosabb lakások épültek a szanált ingatlanok helyére.43

A kolóniákon a rend felügyelete az altiszti állományban lévő lakásfelügyelő hatáskörébe tartozott. Saját otthont a szivattyúház mellett kapott, feladatai közé minden, a házakkal kapcsolatos teendő, mint például a javítások, a köztisztaság biztosítása és a tüzelőanyag kiosztása is beletartozott. Érdekes átmeneti szerepben volt a Községi kolónia és a többi lakótelep közé beékelődött, szövetkezeti építésű Faragó-telep, ahol a gyárvezetés fennhatósága sem volt teljesen egyértelmű. Ezen a telepen a lakásfelügyelő befolyása is korlátozottabb volt, mint más kolóniákon, így a telepet a népnyelv „Ne feszíts kolóniának” is nevezte. 44

35 SÁGI 2011: 52- 56.

36 Interjú Becsei Lászlónéval (1931). Borsodnádasd, 2017. június 22.

37 SÁGI 2011:64.

38 Interjú Kiss Tibornéval (1934-2019). Borsodnádasd, 2018. november 29.

39 SÁGI 2011:38.

40 SÁGI 2011:58-60.

41 BÁRCZY 1960:97-98.

42 BÁRCZY 1960:96.

43 SÁGI 2011:48-50.

44 SÁGI 2011:56-60.

60