Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Péter: „Telepiek, falusiak” és bejárók - A (borsod)nádasdi vasgyár társadalma a kezdetektől az államosításig
3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Diagramcím 1910 1920 1930 ■ Falu ■ Telep 3. ábra A „Telep” és a „Falu ” lakossága 1910 és 1930 között Forrás: A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népességfőbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint., Az 1920. évi nép- számlálás. Első rész. A népesség főbb demográfiái adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint., Az 1930. évi népszámlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint. 1910 és 1930 között a népszámlásokból képet kaphatunk arról is, hogy mennyien éltek Borsodnádasd falusi és kolóniái részén. A diagram alapján is jól látható, hogy a 20. század első felében a település lakosságának közel egyharmada élt a „Telepen”, melynek aránya az évtizedek alatt alig változott. Érdemes azonban részleteiben megvizsgálni a lakosság összetételét a két településrészen. Az összeírásokból az derül ki, hogy 1910-ben a gyártelepen élt a helyi német és szláv népesség közel háromnegyede, valamint az evangélikusok közel 90%-a. 1920-ra a szláv lakosság aránya csökkent ugyan, de 1930-ban például a „tót” nyelvűek egy kivétellel a lemezgyár-telepen voltak a községen belül. A németség aránya időközben nem változott. Ezek az adatok természetesen mind azt támasztják alá, hogy a Felvidékről és a külföldről érkezett tisztviselők és képzett munkások zöme a „Telepen” talált új otthonra. Figyelemre méltó viszont, hogy nemcsak itt, hanem a „Faluban” is voltak kisebb nemzetiségi közösségek. A reformátusok közel kétharmada szintén „telepi” illetőségű volt, ami azt mutatja, hogy az újonnan bevándorlók is a kolonizált településrészen telepedtek le. A nem magyar ajkúak aránya azonban a 20. század első felében már egyre csekélyebb lett az asszimiláció következtében. Habár még 1930-ban is voltak magukat nem magyar ajkúnak valló személyek, az iskoláskorú gyerekekkel és szüleikkel munkája révén gyakran érintkező Komár Gyula45 is megállapította ebben az évben „A telepi lakosság ma már tiszta magyar.”46 45 Interjú Komár Lászlóval (1921-2019). Ózd, 2015. november 21. 46 KOMÁR 1930:4. 61
