Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Péter: „Telepiek, falusiak” és bejárók - A (borsod)nádasdi vasgyár társadalma a kezdetektől az államosításig
tisztviselők éltek a térségben, amit a vállalatvezetés is támogatott26 Humánpolitikájában hosszú távon gondolkozott: mivel vidéken a képzett munkaerő biztosítása nem volt egyszerű, saját maga nevelte ki az utánpótlást - a kiszámítható és a térségben magas színvonalúnak számító jövőkép ígéretével sikerrel - dolgozói gyerekeiből, unokáiból. Ezáltal a környékbeliek számára már gyermekkortól kezdve vonzó lett a magasabb keresettel és viszonylag stabil munkahellyel kecsegtető gyári munka: „Mentünk fölvételre, de voltunk tizenöten, de abból elsőre, ha kettőt, ha felvettek, minket meg soha nem vettekfel(...) Én 1941-ben mentem dolgozni. 1941-ben. Elég az hozzá, hogy ki volt írva, hogy aki nem töltötte be a 16 évet, az menjen haza, nem vesznek föl senkit. Jövök haza, az öcsém (...) a hivatalban dolgozott, a jegyző mellett, ő az anyakönyvi kivonatot megcsinálta, az évet kihamisította, és úgy aláírt, mint a főjegyző. Aláírt mindent. Vittem az igazolványt, hát fölvettek. (...) Egy évet kellett hamisítani. Egy évet. Mert akkor én 15 éves voltam, mikor felvettek, és 16 évesnek kellett nekem igazolni, másképp nem vettek volna fel.(...) Először kőművesekhez vettek ilyen kőművesmunkára, furikoltunk. Édesapám szólt ott bent a főnöknek, ismerték őt, hogy valamilyen könnyebb munkahelyre el kéne helyezni, mint a kőműveseknél ott furikoljak. Apámat szerették. És azt mondják, hogy mindjárt intézkedünk. No, holnap a gyerek, azt mondja, a bádogosüzemben fog jelentkezni. A kőművesüzemből áttettek, emeleten volt a bádogosüzem, oda mentem el bádogostanulónak. De 15 éves voltam, de hivatalosan, papíron meg 16. De valóságban meg 15 voltam. Valahogy mentem én, egyszer szóltak nekem, felhívattak oda, hogy mondjam már meg. Tévedés volt, hát ilyen. Hányban születtem? - azt mondja. Akkor azt elmondtam, hogy volt, nevettek, hát akkor már mit csináltak volna...”27 Az 1941-es népszámlálás idején Borsodnádasd kereső lakosságának több mint 60%-a dolgozott az iparban. Nem sokkal maradt le tőle Balaton, ahol szintén közel 60% volt ipari foglalkoztatott, míg Bekölcén 43,8%-uk dolgozott az ipar területén. A térség legjelentősebb foglalkoztatója a borsodnádasdi gyár volt, így feltehetően zömük itt tevékenykedett.28 Nádasd szinte teljes mértékben magyar nyelvű és római katolikus vallású község volt a 19. század közepén. A betelepülők hatására mindez megváltozott, a homogenitás felbomlott. Az 1880-as népszámlálás idején a szláv népesség Nádasdon több mint 20%- át, a németség több mint 4%-át képviselte az összlakosságnak. A római katolikusok azonban továbbra is a község elsöprő többségét képviselték, azonban jelentős változások történtek a felekezeti összetételben is: 1880-ban az evangélikusok száma 5%, a reformátusoké 1% körül mozgott a helységben. A számadatok alapján Nádasdon feltehetően magasabb lehetett a Garam vidékéről betelepült szláv római katolikusok aránya. A 19-20. század fordulóján Borsodnádasd nemzetiségi lakóit is elérte az asszimiláció: 1910-re a német és a szláv lakosság aránya 2% körüli értékre csökkent a teljes népességen belül, továbbá a község lakói közül csupán hat fő nem tudott magyar nyelven. Ekkoriban még tizennégy külföldi honos személyről számolnak be a népszámlálási kiadványok, ami 1930-ra a felére csökkent. Ekkorra minden nemzetiség aránya 1% alá redukálódott Borsodnádasdon, és magyarul már csupán csak két fő nem tudott.29 Romár Gyula tanító 26 Lásd bővebben: NEMCSIK 1974 27 Interjú Murányi Gyulával (1925). Borsodnádasd, 2017. július 11. 28 Az 1941. évi népszámlálás. 1. Foglalkozási adatok községek szerint. Budapest, 1975. 29 A Magyar Korona Országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve.Budapest, 1882. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint, Az 1920. évi nép- számlálás. Első rész Ä népesség főbb demográfiái adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint, Az 1930. évi népszámlálás. L rész Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint 58
