Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Péter: „Telepiek, falusiak” és bejárók - A (borsod)nádasdi vasgyár társadalma a kezdetektől az államosításig
főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve., Dr. Jekelfalussy József (szerk.): A Magyar Korona Országainak helységnévtára., A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községenkint., A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népességfőbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint., Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. A népesség főbb demográfiái adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint., Az 1930. évi nép- számlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint., Az 1941. évi népszámlálás. 2. Demográfiai adatok községek szerint. A grafikonon látható, hogy Nádasd lakossága jelentős növekedésnek indult a 19. század második felétől: közel száz év alatt a település lakossága megnégyszereződött. A kezdeti emelkedést a kolerajárvány törte meg, ami 1873-ban Nádasdon is különösen nagy pusztításokat végzett.23 A 19. század utolsó évtizedeiben ismét jelentős emelkedés történt, majd a 20. század eleji stagnálást követően az 1920-as évektől ismét számottevően növekedett a település lakossága. 1880-ban az önálló iparosokon kívül Nádasdról 5 tisztviselő és 5 gépész -ez alatt a művezetőket érthetjük-, 235 férfi és 5 nőmunkás, Balatonról 50 munkás tevékenykedett a iparban, amely összességében minimálisan magasabb a vasgyár munkáslétszámánál is. Feltehetően kis részben más üzemeknél is munkát vállalhattak a környékbeliek, azonban túlnyomó többségük természetesen a legközelebbi ipari egységnél helyezkedett el.24 1910-1930 között a borsodnádasdi keresők fele a lemezgyárban dolgozhatott. Az üzem munkavállalóinak kétharmada-háromnegyede a község lakói közül került ki. Emellett a közeli Balaton és Bekölce falvak népessége közül tevékenykedtek nagyobb számban bejáró munkásként a gyárban, néhányan még messzebbi községekből verbuválódtak. Az arányok azonban a 20. század első felében többször módosultak. Az első világháború és a Trianon utáni összeírás idején jóval magasabb volt a borsodnádasdiak aránya az ipari munkavállalók között, mint a másik két falué. Borsodnádasd lemezgyári keresőinek száma ekkor minimálisan csökkent, Balaton esetében is valamelyest redukálódott, Bekölce viszont ipari keresőinek egyharmadát elvesztette tíz év alatt. Ennek oka az volt, hogy tisztviselőit és képzett munkásait a gyár igyekezett megtartani, míg képzetlenebb dolgozóit könnyebben elengedte a válságos idők alatt. Az üzem létszáma 1920-ra egytizedével, 616 főről 563 személyre csökkent. Egy évtized múlva azonban látványos emelkedés látható: a gyárban immár 998- an dolgoztak. A borsodnádasdiak száma több mint 30%-kal, a balatoniak közel felével nőtt, azonban ennél még látványosabb, hogy a bekölcei ipari keresők száma közel megháromszorozódott. A prosperáló időszakban tehát nemcsak visszavehették a korábban elbocsátott dolgozókat, hanem jóval több munkaerőt tudtak felvenni, feltehetően főképp segéd- és betanított feladatokra.25 A háborús konjunktúra megindulásával az 1930-as évek második felétől még több munkáskézre lett szükség. Ekkorra már második és harmadik generációs munkások és 23 BÁRCZY 1960:75. 24 MNLOL XXXII.-23-h-A-69. 1880.535.doboz 25 A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Második rész. A népesség foglalkozása községenkint Budapest, 1904., A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Második rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint. Budapest, 1913., Az 1920. évi népszámlálás. Második rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenkint Budapest, 1925., Az 1930. évi népszámlálás. II. rész. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok. Budapest, 1934. 57
