Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Péter: „Telepiek, falusiak” és bejárók - A (borsod)nádasdi vasgyár társadalma a kezdetektől az államosításig
hogy korábban ott is működött kisebb vasüzem, ami azonban nehézségekkel küzdött, így egykori munkásai szívesen vállaltak munkát más ipari egységekben.20 Jól megfigyelhető, hogy a felvidéki ipartelepekről való bevándorlás üteme nem csökkent a 19. század utolsó két évtizedében sem. A korábban jelentős ipari múlttal rendelkező Szepes, Gömör és Zólyom megyében a vasgyártás és ércbányászat számos üzeme nem tudott lépést tartani a technológiai fejlődéssel, így a térség fokozatosan vesztett jelentőségéből, és egyre kevesebb embernek tudott megélhetést adni. Emiatt a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület is folyamatosan alakította át szervezetét. A kisebb létesítmények egykori munkásait pedig szívesen várták a fejlődő nagyvállalat modernebb telephelyein.21 A századforduló idején azonban magasabb lett a helybeliek aránya, és jól láthatóan Magyarország egyre nagyobb területéről, mint például az erdélyi ipari térségekből is érkeztek a munkavállalók. A kezdetektől megfigyelhető volt a vállalat egyes üzemei közötti vándorlás, ami a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. megalakulása után még jobban megerősödött Már nemcsak Ózd és Nádasd üzemeinek tisztviselői, munkásai kerültek a másik gyárba, hanem megjelentek a salgótarjániak is. Az áthelyezések mellett ez személyes motivációkkal, esetleg házassági kapcsolatokkal is magyarázható, másrészt ki kell emelni, hogy a társulat szívesen helyezte ide-oda képzett dolgozóit - különösen a legnagyobb presztízsű vagy vezető szerepkörben lévő munkásait-, vagy tapasztalatszerzés céljából, vagy még több esetben olyan helyekre küldve őket, ahol nagyobb szükség volt rájuk.22 A bevándorlók természetesen nemcsak a gyári munkásság számát gyarapították egy új ipari társadalmat létrehozva a térségben, hanem természetesen Nádasd lakosságát is növelték. Forrás: Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, http://www.fszek.hu/digitdoc/ fenyes/, A Magyar Korona Országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás 20 REMPORT 1995:139. 21 JENEI 1980a: 76. 22 Interjú Ürmössy Lászlóval (1925). Ózd, 2015. december 30. 56
