Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Fodor Miklós Zoltán: Adatok Nógrád vármegye galériájáról

elhunyt politikusról tehát már halála évében elkészült egy festmény, mellyel a vármegye lerótta kegyeletét a nógrádi kötődéssel is bíró Teleki gróf előtt.14

Az utolsó összegző jellegű felsorolás a Borovszky Samu szerkesztette „Magyarország vármegyéi és városai” sorozat Nógrád vármegyét bemutató, 1911-ben megjelent kötetében található. A megyeszékhely Balassagyarmatot ismertető fejezetben a következő sorok mutatják a vármegye galériájának 20. század eleji állapotát: „A főépület nagy részét a hatalmas közgyűlési terem foglalja el, hét nagy ablakkal a Megyeház-térre és a két végén karzattal. Itt és a szomszéd kisebb teremben látható az uralkodóház tagjai közűi Mária Terézia, Ferencz, Mária Terézia férje, II. József, I. Ferencz, V. Ferdinánd, I. Ferencz József, Erzsébet királyné és József főherczeg; a főispánok közűi 1621 -tői gróf Forgách Zsigmond, gróf Forgách I. Ádám, gróf Forgách II. Ádám, gróf Forgách János, gróf Grassalkovich Antal, gróf Batthyány József, gróf Brunswik Antal, gróf Keglevich Gábor, gróf Forgách József, gróf Gyürky Ábrahám; a vármegye és ország jeles fiai közűi gróf Buttler János, gróf Széchenyi István, Deák Ferencz, gróf Teleki László, Madách Imre, Hajmaid Lajos, id. gróf Andrássy Gyula stb. életnagyságú arczképe és a millenium alkalmából Nógrád vármegyétől Papp Henriktől megrendelt Nógrád várának bevétele ez. festmény.”15

Nagy Iván a jelek szerint már 1853-as kéziratában említ egy I. Ferenc József portrét,16 1858-ban megjelent írásában viszont nem tesz róla említést. Más adat szerint a császár és király arcmását 1877-ben hozatta meg a vármegye, festője Vastagh György volt.17 Erzsébet királyné képe 1881-ben keletkezett, szintén Vastagh György kivitelezésében.18 Ugyanaz a festő Gyürky Ábrahám főispán esetében is, 1882-ben készült el a kép.19 Madách Imrét 1890-ben örökíttette meg a vármegye, Roskovics István alkotásával.20 Vágó Pál festette meg gróf Andrássy Gyula és Haynald Lajos arcmását, mindkettőt 1894-ben.21 A „Borovszky” nem említi meg Kossuth Lajos képét (festője Ábrányi Lajos), pedig azt az 1896. október elsejei közgyűlésen ünnepélyes keretek közt leplezték le.22 Deák Ferenc képének meglétét viszont kizárólag a „Borovszky” közli, a téma legalaposabb kutatója, Reiter László nem szól róla. Az 1951-es lista, amelyen a Palóc Múzeumból a Szépművészeti Múzeumba átszállítandó képeket jelölik meg, megemlít egy Nógrád megye tulajdonában lévő, teljesen tönkrement Deák Ferenc képet.23 II. Rákóczi Ferenc állóképét 1906-ban, a fejedelem földi maradványának hazahozatala évében festtette meg a vármegye.24

A vármegye főispánjai közül biztosan készült még portré Dégenfeld Lajos grófról és Török Zoltánról 1913-ban (festő Knopp Imre), Prónay Mihályról (festő Benczúr Gyula),

14 REITER, 82.

15 „BOROVSZKY”, „Balassagyarmat” fejezet, 707.

16 Reiter hivatkozik Nagy Iván 1853-as kéziratára, In: REITER, 10-es lábjegyzet, 83.

17 BICSKEI, 175.

18 REITER, 83.

19 Uo. 83.

20 Uo. 87.

21 Uo. 88.

22 Uo. 88-89.

23 „Kimutatás a Palóc Múzeumból az Országos Szépművészeti Múzeumba küldött képekről” 1951. Balassagyarmati Palóc Múzeum Irattára 570/1951.

24 „BOROVSZKY”, 565.

45