Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Fodor Miklós Zoltán: Adatok Nógrád vármegye galériájáról

Majláth István Géza grófról (festő valószínűleg Márk Lajos), Huszár Aladárról (festő Márk Lajos) - utóbbiak arcmásának keletkezési éve nem ismert, de vélhetően hivata­li idejük vége felé festhették meg. Sztranyavszky Sándor főispán portréját Karlovszky Bertalan készítette el 1928-ban. Pályi Pál és Soldos Béla főispánok arcképeinek megren­deléséről a Nógrádi Hírlap 1941. március 29-i száma tudósít. (A cikkből kiderül az is, hogy Pály Pál beleegyezett abba, hogy arcképét Gyurkovics Ferenc fesse meg.25) A két kép elkészült, valószínűleg 1941 körül. Az országos jelentőségű közéleti személyek közül a két világháború közötti idő­szakban festmény készült gróf Tisza István miniszterelnökről 1921-ben (festő Mányai József), és Csernoch János hercegprímásról 1927-ben (Heya Zoltán alkotása).26 1940- ben Neográdi Horváth Sándor alispán megfesttette Boldizsár Istvánnal, a festőakadé­mia tanárával Horthy Miklós arcképét, Horthy kormányzóságának huszadik évfor­dulójára.27 A Nógrádi Hírlap 1941. március 29-i száma szerint a leleplezést áprilisra tervezték, de az ünnepélyes aktusról már nincs adatunk.28 A vármegyei arcképcsarnokok, így a nógrádi galéria képeit is általában technikai­lag jól képzett, neves „céhbeli” mesterek alkották, de akadnak kifejezetten az „élvonal­ba” tartozó invenciózus nagy művészek is a készítők között - Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Márk Lajos. A második világháború végén mind a német Wehrmacht, mind a szovjet Vörös Hadsereg csapatai be voltak szállásolva a balassagyarmati Nagy Iván Múzeum épüle­tébe. A szovjet katonák távozását követően végzett leltár után a gyűjtemény mintegy 85-90%-a hiányzott. A vármegye képei a háború után a múzeumba kerültek, a pusztítás mértéke itt is tetten érhető. A vármegyei alispán a múzeumvezetőt 1947 januárjában utasította az „elhurcolt, elveszett, megsemmisült művészeti alkotások összeírására és bejelentésére.” A lista összeírása márciusra készült el. A korábban egyértelműen a vármegyei galéria részét képező művészeti alkotások közül huszonhat szerepeljél olvashatóan a listán, to­vábbi négy alig olvashatóan a lista végén. A listán jól olvasható huszonhat darab, 1947 márciusában eltűntnek, elhurcoltnak, megsemmisültnek nyilvánított kép a következő. Lotharingiai Ferenc, II. József, I. Ferenc, V. Ferdinánd, I. Ferenc József, Grassalkovich Antal, Brunswick Antal József, Keglevich Gábor, Gyürky Ábrahám, Török Zoltán, Prónay Mihály, Majláth István Géza, Huszár Aladár, Sztranyavszky Sándor, Pály Pál, Soldos Béla, Buttler János, Szécheny István, Madách Imre, Haynald Lajos, Andrássy Gyula, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Tisza István, Csernoch János portréi, valamint a „Nógrád várának bevétele” című festmény. A lista alján halványan, alig olvashatóan a 17-18. században főispáni tisztet betöltő négy Forgách gróf neve szerepel. Összesen tehát harminc képről tudjuk, hogy azokat 1947-ben eltűntként vették számba.29 25 REITER, 85-87. 26 Uo. 89. 27 Nógrádi Hírlap, 1940. 05. 04. 28 REITER, 90. (Reiter László hivatkozik a Nógrádi Hírlap 1941.03.29-i számára) 29 Palóc Múzeum Irattára, 96/1947. 46

Next

/
Thumbnails
Contents