Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Fodor Miklós Zoltán: Adatok Nógrád vármegye galériájáról
A bevezetés folytatásaképp szót kell még ejteni a nógrádi vármegyei közgyűléseknek otthont adó településekről és épületekről. A legkorábbi, állandó nemesi vármegyei közgyűlési helyszín a 14-15. századtól (Balassa)Gyarmat volt, ahol a késő középkorban gyakran Hont vármegyével közösen tartottak közgyűléseket.4 5 Az oszmán hódoltság idején a megyében húzódó hódoltsági határ módosulásának függvényében (is) változott a közgyűlések helyszíne. A leggyakoribb helyszín Fülek vára volt, miután 1593-ban visszafoglalták az oszmánoktól. Helyszín volt még időnként Losonc, valamint Szécsény és Gács vára. A Rákóczi szabadságharc alatt is változott a helyszín, nem egyszer a megyén kívül tartottak tábori közgyűlést Nógrád nemesei.6 Összegzésképpen a 18. század második feléig állandó praetoriális ház (megyeház) nem volt, a közgyűléseket más-más településen tartották. 1723-ban minden olyan vármegyét rendeletileg köteleztek megyeháza építésére, amelynek még nem volt székháza. A rendkívül agilis Grassalkovich Antal gróf főispánsága idején épült először állandó vármegyeháza, mégpedig a Balassagyarmattal határos Szügy községben, ahol 1763- ban tartottak először közgyűlést. A rendek már ekkor is Balassagyarmaton szerették volna felépíttetní a vármegyeházát, de a település urainak, a Balassáknak egymás közti viszálya miatt nem lehetett alkalmas telket vásárolni az építkezésre. Emellett jelentős katonaság is állomásozott Gyarmaton, jelenlétük feszélyezte a nemességet. 1790- ben nyerte vissza megyeközponti rangját Balassagyarmat - eleinte a kaszárnyaépület adott helyet a vármegye apparátusának.7 Az állandó vármegyeháza impozáns épülete a korábbi kaszárnya helyén 1832-1835 között épült fel klasszicista stílusban, Kasselik Ferenc tervei alapján. Nógrád közigazgatási székhelye itt volt 1950-ig. Nógrád vármegye galériájával behatóan Reiter László, a nagy megbecsülésnek örvendő balassagyarmati helytörténész foglalkozott, írásom jórészt az ő feldolgozásán alapul. Fontos adatok találhatók Nagy Iván „Balassa-Gyarmat” című írásában, valamint a Borovszky Samu szerkesztette „Magyarország vármegyéi és városai” című sorozat Nógrád vármegyét ismertető kötetében. A galéria összetételének pontosítását a balassagyarmati Palóc Múzeum irattárában található, a világháború során eltűntnek nyilvánított képek 1947-es listája, valamint az 1951 -ben Budapestre szállított képek listája nyomán készítettem el. Az 1947-es (hiány)lista forrásértéke azért is jelentős, mert a rajta szereplő tételek esetében leírja a képek méretét, festőik nevét, valamint röviden meghatározza a festmények kinézetét. Az 1951-es lista megadja a méretet, az alkotók nevét, valamint a sérülés jellegét. közülük lényegében megsemmisült vagy erősen rongálódott, de legalábbis nem voltak kiállítható állapotban.4 4 Uo. 5 Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. Szerkesztette: BOROVSZKY Samu. Budapest, 1911. (A továbbiakban: BOROVSZKY), 451. 6 Uo. 465. 7 Uo. 485. 42
