Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Fodor Miklós Zoltán: Adatok Nógrád vármegye galériájáról
A képek A vármegye tulajdonában lévő festményekről először egy 1764-ben íródott leltár ad számot, amely felsorolja a szügyi vármegyeházán található képeket. A gyűlésteremben helyezték el Mária Terézia királynő, Grassalkovich Antal hivatalban lévő, illetve Forgách Ádám, Forgách Zsigmond, Forgách János, és a másik Forgách Adám néhai főispánok portréit. A vármegyeháza hármas szobájában függött Lotharingiai Ferenc császár képmása.8 Összesen tehát hét képről ad számot a leltár. A vármegyei galériák kialakulási időszakának megfelelően a képek uralkodókat, valamint főispánokat ábrázolnak. A fent említett festményeket 1790-ben átszállították Balassagyarmatra.9 A gyarmati vármegyeháza épületének 1835-ös megnyitó ünnepségéről tudósított a „Honművész” című lap november 5-i száma. A kiküldött tudósító leírja milyen képeket látott: Mária Terézia királynő, Ferenc császár, II. József és I. Ferenc királyok képei, József nádor, gr. Keglevich Gábor főispán, gr. Brunszwick József főispán és „több főispán a Széchenyi családból”.10 Utóbbi tévedés, a tudósító a Forgách család főispánjainak portréit láthatta. Nagy Iván, Balassagyarmat neves szülötte, a pozitivista történetírás egyik első magyarországi művelője az 1858-as, „Új Magyar Múzeum” lapjain megjelent, „Balassa- Gyarmat" című írásában színes stílusban ismerteti a megyeházán látható képeket, illetve azok elhelyezkedését. Érdemes szó szerint idézni a nagy gyűlésterembe kifüggesztett festményekre vonatkozó részt: „A terem hosszúsága mintegy 46, szélessége 85 Vi, magassága 30 láb. Ablakai csak egy oldalról, az utcára nyílnak. Jobb és bal oldalról nyolc gömbölyű oszlopon álló széles karzata van, ezek egyike alatt a kisebb terembe nyíló ajtó, jobb oldalról pedig emezzel szemközt egy másik ajtó az oldalfolyosóra tárható fel. Az ablakokkal szemközt a főajtóval egy sorban a terem falait hét életnagyságú arckép födi. A képsort balról kezdi 1. Mária Terézia szép nagy képe; a királyné arannyal áttört vörös bársony ruhában áll. Utána következik 2-or I. Ferenc királyunk a sz. Istvánrend sötét violaszín talárjában Krafft által festve Bécsben 1820-ban. 3-or József főheg nádor tábornoki egyenruhában veres nadrág és dolmányban, fejér mentével, szintén Krafftól. 4-ér V. Ferdinánd király ő felsége szintén magyar tábornoki ruhában 1837-ben Bibla által festve. 5-ör Ferenc római császár, magy. orsz. helytartó, Mária Terézia királyné férje német császári díszruhában harisnya s csatos cipőben, fején háromszeg alakra felkötött karimájú kalap. Festette Horváth Sámuel 1760-ban. 6-or II. József császár arcképe német tábornoki ruhában, ülőhelyzetben. A bal oldali karzat alatt a megye volt főispánjainak arcképei függenek. Az 1. kép barna, szakállas, bajuszos, nyílt magas homlokú férfiút mutat sötét violaszín, zsinór nélküli, csupán mogyorónyi arany gombokkal díszített zekében, zöld övvel. Kardja nyakában függ arany kötőrűl. A kép jobb oldali felső szögletében a Forgách címere alatt e fölirat olvasható: Ex. D. C. Adamus Forgách de Gymes Sup. C. Comitat. Novigrad. 8 REITER László: Jeles személyiségekről készült festmények Balassagyarmaton 1944-ig. In. Balassagyarmati honismereti híradó. 2006. (A továbbiakban: REITER), 81. 9 REITER, 81. 10 REITER, 82. 43
