Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Hausel Sándor: „...melyekben a religio mind egy, mind más részről ugyanazzal a szabadsággal taníttathatik...” A közös iskolák építése Nógrád megyében II. József uralkodása alatt
formátusok és két evangélikusok által lakott községben sikerült az uralkodó által szorgalmazott iskolatípust megvalósítani.6 Nógrádban két iskolatípus esetében történt kísérlet közös iskola bevezetésére: az ún. polgári iskola (Hauptschule, capitales schola nationalis) és a falusi iskolák „vegyítését” próbálták meg. A 3 tanerős+iskolaszolgás polgári vegyes iskola tervezetét azzal küldte meg a Helytartótanács Nógrád megyének, hogy azt Losoncon tervezi megvalósítani az ottani kálvinista iskolára alapozva. A losonci reformátusok viszont kerek perec kijelentették az országos tanfelügyelőnek, hogy őket a vegyes polgári iskola létrehozására rá nem lehet venni, arról őket meg nem lehet győzni, ellenben javasolták e célból Füleket vagy Szécsényt. A felsőbb hatóság nem adta fel, de a losonci reformátusok másodszor is elvetették a javaslatot: „...mi itt Lossonczon való Oskolánkat a mostani mixta iskolák formájára más vallásbéli tanítókkal vegyíteni nem akarjuk, úgy most is... megerősítjük és abbéli akaratunkat kijelentyük és nagyobb bizonyságra nézve ecclésiánk szabott pe- cséttyivel confirmáljuk, hogy telly ességgel oskolánkat semmi részben vegyíteni és mixta oskolát bellőle formálni nem akarunk. Sőt remény lük, hogy Őfelsége kegyelmes paran- csolattja szerént, ki is bennünket articularis ususunkban meghagyni kegyesen méltózta- tott, arra senkitől erőltetni nem fogunk”. A losonciak által javasolt másik két mezővárost a felsőbb hatóságok nem találták megfelelőnek egy polgári iskola működésére. Végül Balassagyarmaton elkészült egy erre vonatkozó szerződés, de az iskola ott sem jött létre.7 A falusi iskolák esetében sem beszélhetünk jelentős sikerről, hiszen az akkori négy járás közül a kékkői járásban sikerült nem kis nehézségek árán néhány településen, ill. a szécsényi járásban egy helyen vegyes iskolát alakítani. Ezekben az esetekben is a siker zálogát nem maga az elképzelés életre valósága, hanem az ügy iránt elkötelezett szolgabíró, szlavniczai Sándor Károly ügybuzgalma jelentette. Járás Római kát. Evangélikus Református Ortodox Nem eldönthető Nincs tanítója Helységek Szécsényi 42 93 20 71 Kékkői 41 13 157 Losonci 8 36 14 46 Füleki 16 161 3 24 60 Összesen 107 74 2 1 6 48 234 Felekezeti tekintetben a legvegyesebb járás a füleki, mégsem ebben fordult elő vegyes iskolaügy, hanem a kevésbé vegyes kékkőiben, ami egyértelműen a szolgabíró személyével függött össze. Sándor Károlyt a Helytartótanács dicsérőiratban ismerte el a verőcei, kosdi és nógrádi közös iskola létrehozása körüli „dicséretesen kiváló szorgoskodásáért és tevékeny kiállásért”.8 6 OBORNI 1991,9-56 7 XV/26 Meghatározták az iskola nagyságát, a fűtőanyag szükségletét és rendkívüli kiadásaira biztosított összeget, továbbá a három tanár bérét, tűzifaigényét és a szükséges lakásokat. XV/37 „..nos ad mixtae schcolae inductionem non posse induci et persuaderi”. XV/65 A losonci katolikus plébános ugyanakkor azt írta a Helytartótanácsnak, hogy a vonakodás csak néhány református miatt van, de ezt a reformátusok kategorikusan visszautasították. 8 A táblázat OBORNI 1991, 11. p. Sándor Károlyról: NML IV.5. XV/59 „...dieses Comitat hat daher demselben wegen seinen rühmlich ausgezeichneten Eifer öffentlich zu beloben, und ihm die Zufriedenheit dieser Landesstelle bekannt zu machen.” XXII/100 A dicsérőokirat indoklása:... wegen seinen bei Einführung der vermischten Schulen zu Verőcze, Kösd und Neograd rühmlich ausgezeichneten Eifer und thätigen Verwendung” 34
