Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Boglár-Marton Ágnes: Gravitációs tömegmozgások a csővári triász képződményekben (rövid összefoglaló)

még mielőtt teljesen konszolidálódhattak volna, valamilyen kompressziós hatás érte őket, amely a redő kialakulását is okozta. Tehát a gyűrődéshez mindenképpen szükséges a képlékeny állapotú, még nem kőzetté vált üledéktömeg. A kiváltó ok valószínűleg földrengés lehetett, egyrészt, mert ez a leggyakoribb, másrész pedig az irodalomban olvasott, más példák is ezt támasztják alá. (SPALLUTTO et al., 2007; ETTENSOHN et ah, 2011; MASTROGIACOMO et ah, 2012; LE GOFF et ah, 2014). A redő csuklózónája azt sejteti, hogy az üledéktömeg valamilyen akadályba ütközött az útja során (cf. FREY MARTINEZ et ah, 2006). A redő csuklózónájának alakja is ezt mutatja. Ha nem lett volna akadály, akkor nem szoros lenne, hanem inkább visszakanyarodó a redő. A gyűrt rész D felé egyre kisebb mértékű deformációt mutat, inkább már csak hullámosak a rétegek. Ez is lejtőn aljánál található akadály jelenlétét bizonyíthatja, hiszen a lejtő lokális megemelkedése okozhat ilyen gyűrt formákat.

Az I. blokk fentebbi részén van a másik redő, amely elsőre úgy tűnhet, hogy felsőbb rétegtani helyzetben van, azonban a rétegeket követve (néha nagyon nehéz, mert vannak kiékelődő rétegek is) és a regionális dőlést is figyelembe véve nagyjából egy szintre kerül a két redő. így az is lehetséges, hogy az előzetesen két külön eseménynek feltételezett redő egy esemény során alakult ki. Mivel a két redő között törmelék fedi a feltárást, így nehéz megállapítani. A redők tengelyirányai eltérőek, azonban nem olyan mértékben, hogy ne kapcsolódhatnának egy csuszamláshoz. Az alsó redő tengelysíkjának iránya 119/8, míg a felső esetén 45/15. Ezekre merőlegesen történt a szállítás a lejtőn, az alsó redő esetén DNy-ról EK felé, a felső esetén pedig NyENy-ról KDK felé.

Tehát a két redő nagy valószínűséggel egy időben alakult ki, és a lejtő alsó részét reprezentálják. Ilyen jellegű jelenség nincs több a feltárásban. Ami gravitációs tömegmozgások közül megjelenik még, azok zagyárak üledékei (turbiditek). A makro- és mikroszkópos vizsgálatok eredményei: egyrészt vágott kőzetfelületen is látszik már a gyűrődés, nemcsak feltárás méretben. Ilyen felületeken azonosítottam lapított gombaszerkezetet, amely a csuszamlások során kialakuló gyűrődések szerkezeti fejlődésének utolsó, kompakciós fázisát képviseli (cf. ALSOP & MARCO, 2011). Másrészt mikroszkóp alatt megfigyelhető, hogy ebben a blokkban nincsenek bekérgezett szemcsék és peloidok sem. A bekérgezett szemcsék hiánya az áramló közeg hiányára utal. Ez is alátámasztja a mélyebb vízi környezetet, mint lejtő/lejtő alja vagy már a medence. Peloidok szintén nincsenek, és mivel a peloidok mikritből álló, szabálytalan szemcsék, és a mikritesedés pedig diagenetikus folyamat, és sekély, kisenergiájú környezetben zajlik, így ebben a blokkban a csuszamláshoz kapcsolódó deformáció még ezek előtt a folyamatok előtt zajlott le. Összességében tehát pelágikus üledékek deformálódtak, és ezt az előzőekben leírt jelenségek vagy éppen azok hiánya is alátámasztja. Azonban kis mennyiségben platform eredetű bioklasztok is előfordulhatnak. Tehát a kérdésre, hogy volt-e preferencia abban, hogy milyen kőzetek deformálódtak, elmondható, hogy igen, volt. A deformáció azokat az üledékeket preferálta, amelyeket még sekély diagenetikus folyamatok sem érintettek, hanem már a medencében rakódtak le, és pelágikus eredetűek.

Ill.blokk: az I. és III. blokk közti fő különbség a csuszamlás eredetű redők hiánya és a más jellegű rétegzés. Itt is megfigyelhetők tömegmozgáshoz kapcsolódó jelenségek. A rétegsort alakító folyamatok térnek el az előzőktől, a környezet még mindig a lejtő. Ennek a blokknak a kulcsrétege a 12. réteg (1 m vastag, szerkezetmentes, tömeges, de benne láthatóak különböző jelenségek). A 12. rétegen belül elkülöníthető 3 egység, amelyeknél kérdés, hogy ezek egyszerre rakódtak le és deformálódtak, vagy több esemény során. Úgy gondolom, hogy a 3 egység nem volt képes egyszerre deformálódni,

325