Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Boglár-Marton Ágnes: Gravitációs tömegmozgások a csővári triász képződményekben (rövid összefoglaló)
Csuszamlúsokat kiváltó okok: A gravitáció szabja meg a mozgást minden tömegmozgás esetén. Tehát a kialakuláshoz elsődleges fontosságú a lejtő jelenléte. Szubmarin körülmények közt akár már 0,1 °- os lejtőszög is elegendő lehet, az átlag azonban 3-9° közötti. Elmozdulás akkor következik be, ha a gravitációs erőhatás felülmúlja a belső súrlódást és kohéziós erőhatást. A folyamatnak kedvez a vízzel való átitatottság, emiatt a mélytengerekben ideálisabbak a körülmények, viszont ez nem jelenti azt, hogy ott gyakran előforduló események lennének. , inkább katasztrófaszerű, epizodikus események, hiszen a lejtő a hullámbázis alatt, nyugalomban van már, így mindenképpen valamilyen sokk szükséges az üledéktömeg megmozdításához. Leggyakrabban földrengés válthat ki ilyen sokkot (ALSOP & MARCO, 2011; G1BERT et al„ 2005). Kiváltó ok lehet még: • gyors üledékképződés (ekkor nagymértékben megnő az üledék mennyisége, miközben a víz csapdázódik a szemcsék között, megnövelve a pórusnyomást, amely fokozza az instabilitást (ALSOP & MARCO, 2011) • tektonika felélénkülése (tektonikus mozgások kiemelhetnek blokkokat, amelyek meredekebbé teszik a környezetet, és úgy jön létre csuszamlás (ALSOP & MARCO, 2011) • vulkáni tevékenység környezetében kialakuló rengés • gyors tengerszintesés A csuszamlási üledékek geometriájának felismerése, kapcsolódó szerkezetek: A csuszamlások geometriája méretfüggetlen. A csuszamlásos szerkezeteket általában szeizmikus szelvényeken vizsgálják, amelyek jól kiemelik a rétegek milyenségét. Egy fontos feltételnek kell eleget tenni, mégpedig, hogy a szeizmikus szelvények felbontóképességénél nagyobb legyen a deformált rétegek vastagsága, hossza és szélessége. 2 és 3 dimenziós szelvényeken történik a különböző geometriák felismerése (FREY MARTINEZ et al., 2005). A felismerést segítő főbb kritériumok (FREY MARTINEZ et al., 2005): • a csuszamlási test belseje a kaotikusság, töredezettség jellemzi, nagy területeken megtalálható önálló kőzettestként • külső geometria a más ülepedési egységektől segít az elkülönítésben, ugyanis a kaotikus belső szerkezet lehet kanyon vagy csatorna kitöltés bizonyítéka is. • a csúszósíkot képező nyírási felület â jól elkülönülő felület kapcsolható hozzá. Nagyobb komplexumokon belül segítenek az egyes csuszamlási események elkülönítésében, illetve a csuszamlással nem érintett és a csuszamlott rétegek megkülönböztetésében is. Az unkonformitásokhoz hasonlóan szeizmikus szelvényeken a reflexiók megszűnésénél azonosítható. A nyírási felületre jellemző, hogy párhuzamosan fut az alatta lévő rétegekkel, viszont ha a topográfiában valamilyen lokális emelkedő vagy lejtő van, akkor lépcsőszerű geometriát is mutathat. A lejtő felső részén a nyírási felület konkávan emelkedik, így ott a rétegfejeket levághatja. A lejtő alján pedig belevághat a rétegekbe, amellyel egy úgynevezett frontális rámpát hoz létre. üledékben elősegíti a kialakulásukat. STOW (1986) definíciója szerint csuszamlásnak nevezzük: a laterálisán elmozdított üledéktömeget, amit nyírási felület határol, és ami bizonyítékokkal szolgál a tartalmazó kőzettömeg torzulására és rotációjára. 315
