Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Boglár-Marton Ágnes: Gravitációs tömegmozgások a csővári triász képződményekben (rövid összefoglaló)
FREY MARTINEZ et al. (2006) megvizsgálták, hogy a csuszamlásokra milyen frontális geometria jellemző. Ezek alapján két típust tudtak elkülöníteni: • frontálisan szabad: amikor semmilyen gát/akadály nem korlátozza a csuszam- lást, azok szabadon folytathatják útjukat akár törmelékfolyás formájában • frontálisan gátolt: a csuszamlást a lejtő alján valamilyen gát/akadály megállítja, így nem tud tovább mozogni. A csuszamlások tulajdonképpen a mélytengeri lejtők nagy üledékszállítói, és eközben jelentős eróziós-szedimentációs tevékenységet fejtenek ki. FARREL & EATON (1987,1988) (in BRADLEY & HANSON, 1998) készítettek egy általános modellt, amely idealizáltan ábrázolja azokat a szerkezeteket, jelenségeket, amelyek kialakulhatnak egy-egy csuszamlás során. A csuszamlás részei (2. ábra): • felső zóna-csuszamlási fülke: innen indul az üledéktömeg, üledékhiány jellemzi, normál vetők és koronatörések lehetnek a környezetében • középső zóna: test elvékonyodása jellemző és párhuzamos rétegzettség • lejtőszög: felső részen 6°, alsó részen kb. 1° • alsó zóna-feltorlódási övezet: gyűrődések, áttolódások, test megvastagodása jellemző. Az alsó határt a csuszamlásnyelv adja, ezzel alakul ki ezeken a helyeken a frontális rámpa, de előfordulhatnak még in situ blokkok és rámpák is. • a csuszamláshoz kötődő gyűrődések elkülönítése nagyon nehéz a tektonikai ere- detűektől. Van azonban néhány kritérium, amely segít: • a csuszamlott rétegeket nem deformált rétegek veszik körül • a fedő réteg a deformált egység egyenetlenségeibe települhet • erodálódhat az antiklinálisok teteje • a tömegmozgáshoz kötődő redőtengelyek orientációja eltérhet az általános tektonikai csapástól • a deformált rétegekre nagyfokú kaotikusság, szerkezeti szabálytalanság és nagyon eltérő deformációs szerkezetek jellemzőek A frontálisan szabad (a) és frontális gátolt (b) csuszamlás elvi rajza és a csuszamlások részei (FREY MARTINEZ et ai, 2006) 316
