Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Mag Hella: Az egyházasgergei templom a késő középkorban
alkotva. Vélhetően nem vizsgálták még a keret falazathoz való viszonyát, így nem tudjuk, hogy volt-e felette szemöldökpárkány. Falkutatás nélkül, csak jellegzetességeit számba véve, tartható-e egyidősnek a szentély falával és az abban lévő, 1503-ra elkészült pasztofóriummal, illetve a gótikus részletekkel? Ha igen, úgy készülhe- tett-e ugyanott, ugyanazok keze által? A sekrestyeajtók reneszánsz kerettel való ellátása a 16. század elején nem mondható ritkának, különösen városi, mezővárosi (pl. Sajókaza, Sajószentpéter) környezetben, de falusi plébániatemplomokban is előfordul (pl. Zalaszántó, Kisapáti, Andocs).74 Az egyházasgergei ajtókeret profilja nagyon egyszerű. A feltehető, három lemez között két kíma alkotta profil széles körben elterjedt reneszánsz nyíláskereteken - a példák szinte vég nélkül sorolhatók volnának. Ugyanakkor olyan esetet, ahol sekrestyeajtón tűnik fel, csak egyet ismerek: a sajókazai templomét.75 Az említett ajtókeretek 16. század elejére való da- tálásnál pontosabb kronológiai besorolása egyelőre nem lehetséges. Ez alapján nem zárható ki, ugyanakkor egyértelműen nem is bizonyítható, hogy a sekrestyeajtó kerete a pasztofóriummal egykorú Egyházasgergén. Amennyiben 1503-ra mindegyik elkészült, úgy a hazai reneszánsz sekrestyeajtók - illetve a falusi környezetben lévő egyházi épületen álló reneszánsz ajtókeretek - egyik legkorábbi, máig helyén álló példájának tartható. Felmerül a kérdés, hogy a sekrestyeajtó is készülhetett-e ugyanakkor és ugyanott, legalább részben ugyanazon kőfaragók keze által, mint a pasztofórium? Formáik alapján a két mű egykorúsága elképzelhető. A kérdés megválaszolásához közelebb vihetne, ha ismernénk az ajtókeret kőanyagát, ez azonban jelenlegi állapotában nem meghatározható. Mindenesetre egyáltalán nem szükségszerű, hogy ugyanazok kivitelezzék mindkét reneszánsz részletet. Aligha faragták ugyanazok Sajókazán a vörösmárvány tabernákulumot, mint a sekrestyeajtó reneszánsz keretét. Valószínűsíthető, hogy csak a pasztofóriumot rendelte meg Liptai László az ország központi területén dolgozó mesterektől, a sekrestyeajtó elkészítésével másokat - nem kizárt, hogy a gótikus boltozat és az ablakok készítőit - bízhatott meg. 11. kép Sekrestyeajtó - A szerző felvétele, 2015 74 Sajókaza: SIMON 2002. Sajószentpéter: SIMON - GÁL-MLAKAR 2011. Zalaszántó: KOPPÁNY 1962; KOPPÁNY 1984; KOPPÁNY 2003. Kisapáti, Andocs: KOPPÁNY 1984. 75 Sajókazán Simon Zoltán a tagozatok lapos volta miatt a reneszánsz korai időszakára, az 1510- es évekre keltezte a - késő gótikus, kétszerhornyolt bordás boltozattal ellátott szentély falával egyébként egyidős - sekrestyeajtót (SIMON 2002,122). Ez azonban nem szolgálhat a korhatározás egyértelmű alapjául, hiszen az ugyancsak Simon Zoltán kutatta Alsópetényben a szentségtartó keretét alkotó három lemez közötti két kíma kifejezetten rövid és domború, ugyanakkor feltehetően szintén a 16. század első évtizedeiből való (SIMON 2005,211-212). 272
