Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Mag Hella: Az egyházasgergei templom a késő középkorban

pecsétes levelet kell kiadni.28 Ebből az időből, 1688-ból való az első egyházlátogatási jegyzőkönyv is, amely a templomról készült.29 Az 1713-as canonica visitatio szerint újonnan boltozták, ez a szentély mai boltozatának elkészültét jelezheti. 1731-ben azt említik, hogy a hajót frissen elkészült famennyezet fedi. Az 1755-ben készített leírás szerint az épület újra elhanyagoltan áll.

Rendelkezésünkre áll két kataszteri térkép 1868-ból, amelyeken - az ekkor Kisgergének nevezett területen - a templomot is ábrázolták. Mindegyiken látható az épület alaprajza, pontosabban körvonala, az egyiken a titulusát is feltüntették: „Szt. Maria.”30 A mai alaprajzzal összevetve csak apróbb különbségeket regisztrálhatunk: a szentély déli oldalán három helyett két támpillér látható, de a sekrestye északi oldalán van egy-egy kiugrás, vélhetően szintén támpillér. A sekrestye kisebb: a szentély északkeleti támpillére és az épületrész keleti fala között nagyobb a távolság, mint a mai alaprajzon.

3. kép

A templom szentélye belülről - A szerző felvétele, 2015.

28 Nógrád Megyei Levéltár, IV. 1 .a.3.59.107.

29 A canonica visitatiok adatait a műemléki topográfia nyomán ismertetem: NMM 1954, 193.

30 MÓL Térképtár, S 78 140. téka Mihálygerge 005-020 és S 79 No 0561/007. A két alaprajz egymással megegyezik, az egyiken méreteket is feltüntettek, így feltehető, hogy hitelességre törekedtek készítői.

262