Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Péntek Attila - Gábriel Sára: Legénd-Káldy-tanya 5. nyíltszíni paleolitikus lelőhely kőipara
kovakavics egymástól való megkülönböztetésének problémájától a kisméretű, patinásodon pattintási melléktermékek esetében, akkor látható, hogy ezek a magas arányok a kovakavics magas százalékos értékeihez kapcsolódnak. Legénd-Hosszú-földek lelőhellyel kapcsolatban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy a kovakavics igen magas részesedése a leletanyagban, de elsősorban az eszközök esetében, részben magyarázható egyfajta nyersanyag-felhasználási tradícióval. Életszerűbb ugyanakkor az a feltételezés, hogy a lelőhely lakói opportunista módon a közeli kavicságy kavicsait részesítették előnyben a helyi limnoszilicittel szemben. Ennek lehetséges oka a helyismeret esetleges hiánya lehetett, nem is ismerték alaposan a Cserhát-hegység területén található jelentősebb limnoszilicit előfordulásokat46. Legénd-Rovnya lelőhely leletanyaga esetében a kovakavics aránya 17,08 %. A 46 darab formális paleolitikus eszköznek csaknem a fele (22 db, 47,83 %) kovakavics szilánkon készült. A kovakavics eszközöknek a fele ugyanakkor, jelentős számban Aurignacien jellegű szilánkvakaró. A nagyobb mennyiségű kovakavics szilánk és nyersanyagtöredék helyben történő eszközkészítésre utal. Ezért igen valószínű, hogy a lelőhelynek „efemer” vadásztanyaként történő értelmezése csak a bifaciális megmun- kálású darabokkal kapcsolatban igaz. Az eszközkészlet jelentős része ugyanakkor felső paleolitikus, feltehetően az Aurignacien technokomplexhez kapcsolódik47. Itt kell utalnunk rá, hogy Legénd-Hosszú-földek lelőhely kapcsán korábban röviden foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a bifaciális eszközök, levéleszközök nem tekinthető- ek-e Aurignacien technokomplexhez tartozónak48. A lelőhely esetében sem zárható ki a Legénd-Hosszú-földek esetében tett megállapítás érvényessége, a kovakavics lehet nyersanyag-felhasználási tradíció, vagy akár a nyersanyag-előfordulási „know how” részleges hiánya. Legénd-Káldy-tanya 5. esetében a leletanyagban minimálisan 17,34 % a kovakavics aránya, amelynek 70,37 %-a penge, szilánk, illetve nyersanyagdarab. A maradék 24 darab eszköz, a változatos összetételű eszközkészlet közel kétharmada készült kovakavicsból, és valamennyi eszközcsoportban a kovakavics dominál. Az 1. és 2. táblázat alapján nagyon szembetűnő, hogy a viszonylag nagyobb mennyiségű limnoszilicit debitázs anyag mellett csupán két limnoszilicit eszköz található a leletanyagban. Valamennyi eszköz, de különösen a szilánkvakarók esetében feltűnő, hogy a munkaélek igen meredekek, gyakran többszörösen megújítottak, gyakran töredezettek. Csupán részletes vizsgálattal volna lehetséges következtetni az eszközök transzformációs folyamatára, milyen változásokon mentek keresztül életútjuk során. A lelőhely eszközkészletének leírásakor utaltunk a kaparok viszonylag kis méretére, amely lehet tradíció is, de legalábbis részben lehet a transzformációs folyamat eredménye. Utaltunk továbbá a kvarc- porfír távolsági nyersanyaggal való takarékos gazdálkodás lehetőségére is. Mindent összevetve nagyon valószínűnek tűnik, hogy a lelőhelyen csupán a többségében már tovább nem használható eszközök maradtak hátra. A helyi limnoszilicitből, illetve a kvarcporfírból készült eszközöket elvitték a lelőhelyről. 46 PÉNTEK 2016a, 14; 2018 47 PÉNTEK-ZANDLER 2013a; PÉNTEK 2016b 48 PÉNTEK 2016c, 18ff. 202
