Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Péntek Attila - Gábriel Sára: Legénd-Káldy-tanya 5. nyíltszíni paleolitikus lelőhely kőipara
6.2. Tipológia, eszközkészlet A leletanyag összetételében több paleolitikus kultúra főbb eszköztípusait és/vagy jellegzetességeit találhatjuk meg. Minden valószínűség szerint a középső paleolitiku- mot képviselik a különböző kaparóféleségek (kettős kaparó, szegletes kaparó, keresztélű kaparó). Miután a Moustérien jellegű eszközök előfordulása a Cserhát hegység területén csupán szórványosnak tekinthető49, ezért a kaparok inkább a késő középső paleolitikus Micoquien-Bábonyien, vagy a Szeleden iparhoz kapcsolódnak. Felső paleolitikus lelőhelyeink közül viszonylag magas a középső paleolitikus jellegű kaparok aránya az Aurignacien kultúra recens (Aurignacien II) fázisába sorolt Acsa-Rovnya lelőhelyen (7.45%)50. Legénd-Káldy-tanya 5. lelőhely leletanyagában szinte alig találunk típusos Aurignacien vakarát (Figure 3:3, Figure 4:2). A bifaciálisan kidolgozott eszközök (planokonvex levélhegy: Figure 9:2, kaparó: Figure 8:3), a bifaciális kés (Figure 8:1) egyaránt a Micoquien-Bábonyien, vagy a Szeletien jellegekre utal. 7. Összegzés Az utóbbi két évtizedben a Cserhát hegységben folyó rendszeres terepkutatások nagymértékben kiegészítették és színesítették Magyarország paleolitikumára vonatkozó ismereteinket. A felszínen gyűjtött leletanyagok további feldolgozásával még több információt nyerhetünk a terület paleolitikumának kultúráiról. Legénd-Káldy-tanya 5. lelőhely anyagának feldolgozása az eddig feldolgozott leletanyagokhoz, elsősorban a Legénd-Káldy-tanya településkomplexum eddig megismert anyagaihoz kapcsolódó hiánypótlásnak tekinthető. A lelőhely anyaga mennyiségében ugyan kisebb darabszámú, ugyanakkor jelentősen hozzájárul a cserháti kőiparok nagyobb fokú megismeréséhez. A Legénd-Káldy-tanya 5. leletanyaga egy kimondott „kavicsipar” képét mutatja. Kulturálisan nem sorolható be egyértelműen, bár számos, az Északkelet- Magyarország területén ismert középső és felső paleolitikus kultúra jellemzői megtalálhatók benne (Moustérien, Micoquien-Bábonyien, Szeletien, Aurignacien). Ismereteink bővítéséhez elengedhetetlen a meglévő terepkutatások folytatása és további kutatások kezdeményezése, amelyek során akár ásatásokkal is tisztázni lehet a leletanyagok korát, illetve egymáshoz viszonyított helyzetét. 49 PÉNTEK-ZANDLER 2017 50 T. DOBOSI 2008, 2010,2013 203
