Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Péntek Attila - Gábriel Sára: Legénd-Káldy-tanya 5. nyíltszíni paleolitikus lelőhely kőipara
2. Legénd-Káldy-tanya 5. lelőhely földrajzi helyzete A lelőhely a Legénd-Káldy-tanya település-komplexum központi területéről DK- re, mintegy 500-550 m távolságra helyezkedik el a Sápi-patak baloldali mellékpatakja feletti dombsor 120-150 m szélességűre kiszélesedő platóján, mintegy 300-305 m tszf-i magasságban. A lelőhelytől tovább, DK-i irányban 300 m távolságra található a település fölé magasodó 320 m tszf-i magasságú Öreg-szőlő. Ennek területén a valamikori szőlőművelésre ma már csak a felső talajréteg bolygatott jellege utal. A lelőhely területén ugyanakkor egyáltalán nem láthatóak szőlőművelési nyomok, a felső talajréteg gyengén humuszosodon, homokos-löszös jellegű. A lelőhely D-DNy-i irányban a patakvölgy felé erősen lejt, a lejtőoldalt számos vízmosás szabdalja. A felszíni leletek szóródása alapján a lelőhely kiterjedése mintegy 220-250x80-100 m. Az alacsony leletintenzitás mellett a lelőhely feltételezhető központja egy 30x30 m nagyságú terület lehet (Figure 1 :M4). 3. Nyersanyagfelhasználás A lelőhely 467 darabos pattintott kőegyüttesében makroszkóposán összesen 7 nyersanyag-féleséget sikerült azonosítani (1.-2. táblázat). Ezen túlmenően külön csoportba soroltuk a nem egyértelműen beazonosítható nyersanyagokat. A leletek nyersanyagmegoszlására vonatkozó táblázat mindenképpen csak hozzávetőleges, tájékoztató jellegűnek tekinthető. A legnagyobb problémát a lelőhelyen előforduló viszonylag nagyobb mennyiségű nyersanyagdarab, hulladék, törmelék esetében a cserháti limnoszilicitnek a kovakavicstól való elkülönítése jelentette. Különösen igaz ez a kisméretű, egyöntetűen, intenzíven patinás darabokra. A nagyobb méretű szilánkok és az eszközök esetén ez a probléma érthető módon nem jelentkezett. A lelőhelyek nyersanyagbeszerzésével kapcsolatban, a lelőhelyek és a potenciális nyersanyagforrások közötti távolságokat figyelembe véve, a Simán Katalin féle osztályozás9 egy módosított, leegyszerűsített változatát alkalmaztuk. A módosított osztályozás alapján gyakorlatilag minden cserháti eredetű nyersanyag helyi (lokális), a legtöbb lelőhelyhez viszonyítva 25 km-nél nem nagyobb távolságból gyűjthető. A regionális (mezolokális) csoportba sorolandók a 25-100 km távolságról beszerezhető nyersanyagok. Ebbe a csoportba tartoznak elméletileg a Cserhát-hegység területéről nem ismert limnoszilicit változatok, akár mátrai (Nyugati-Mátraalja, Gyöngyös környéke), vagy esetleg szlovákiai (Garam-folyó melléke) eredetűek10. Ide tartoznak továbbá a Mátra-hegység területéről származó egyéb nyersanyagok is (Mátraháza- felnémeti opál, jáspis, limnokalcedonit, limnoopalit), amelyek kisebb-nagyobb gyakorisággal megtalálhatók a Cserhát-hegység paleolitikus lelőhelyein. A távolsági (extralokális) csoportot alkotják a 100 km-nél messzebbről származó nyersanyagféleségek, mint a kárpáti radiolarit, a kvarcporfír, az obszidián. 9 SIMÁN 1991 10 KAMINSKÁ 2001; 2013 193
