Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Péntek Attila - Gábriel Sára: Legénd-Káldy-tanya 5. nyíltszíni paleolitikus lelőhely kőipara
Az összleletszámot tekintve viszonylag jelentős a cserháti limnoszilicit dominanciája (58,67 %). A lelőhelyen minden valószínűség szerint a Galgagyörk, illetve Püspökhatvan térségéből ismert változat fordul elő. Ez a változat többnyire sok zárványt, növényi maradványokat tartalmaz11. A rosszabb minőségű nyersanyag kedvezőtlen pattintási tulajdonságával magyarázható a leletanyagban található debitázs anyag (többségében töredékes szilánkok) magas aránya (89,94 %). Az eszközök esetében azonban a helyi limnoszilicit aránya meglepő módon lényegesen alacsonyabb, mindössze 5,13 %. A helyi eredetűnek tekinthető kovakavics aránya az összesített leletszámban 17,34 %, az eszközök, megmunkált darabok esetében azonban ez az arány sokkal magasabb, 64,54 %. A kovakavicsnak Legénd környékén három lehetséges másodlagos geológiai forrását ismerjük. Egyrészt a lelőhelytől DNy-i irányban, mintegy 3 km távolságra található Nézsa-Belegrádi-erdő fölötti plató, másrészt D-irányban 2,5 km távolságra, a Legénd- Hosszú-földek határrészen található kavicságy. Végezetül ÉK-i irányban 1,8-3 km távolságra, a Szécsénke-Berecz-oldal és Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy között húzódó dombvonulaton közel 2 km hosszúságban megtalálható kavicságyak valamelyike. A kavicságyak geológiai kora a régi nevezéktanban „Felső oligocén katti emelet”'11 2, amely az új nevezéktanban „Budafoki Homok Formáció”'3, vagy „Pétervásárai Homokkő”'4. A kavicságyak elsősorban nagyobb méretű kvarcitkavicsokból állnak, azonban megtalálhatóak a jól pattintható kisebb méretű kovakavicsok is. A leletanyagban 18 darab nummuliteszes kovakavics szilánk is található (4,07 %). Ennek a nyersanyagnak a régészeti előfordulása jól adatolt15. Ugyancsak helyi eredetűnek tekinthető a nyolc darab kvarcit lelet (1,71 %). A kvarcit kavicsok forrása a fent említett kavicságyak lehetnek. 3.1. Helyi (lokális) eredetűnek tekinthető nyersanyagok 3.2. Regionális (mezolokális) eredetű nyersanyagok A lelőhelytől számított távolság alapján az elméletileg ebbe a csoportba sorolható nyersanyagféleségek a leletanyagban nem találhatók. Ez a tény azért meglepő, mert a környék szinte valamennyi paleoletikus lelőhelyén adatolt valamilyen mátrai nyersanyag előfordulása. Legénd-Káldy-tanya településkomplexum Micoquien-Bábonyien leletanyaga esetében a limnoszilicit leletek mintegy egyötöde (22, 66 %) mátrai eredetű16. A Legénd-Hosszú-földek lelőhely 1.782 darabos Aurignacien anyagában különösen az eszközök esetében magas a mátrai limnoszilicit aránya (34,93 %)17. A mátrai limnoszilicit kisebb-nagyobb arányban előfordul a Szeletien jellegű leletanyagokkal jellemezhető Szécsénke-Berecz-oldal lelőhelyein is18. 11 MARKÓ 2005 12 NOSZKY 1940,43-47 13 HÁMOR 1985,40-46 14 KORPÁS 1988,64-66 15 MARKÓ-KÁZMÉR 2004 16 MARKÓ-PÉNTEK 2003, 166 17 PÉNTEK 2018 18 PÉNTEK 2015b, 64, Table 1. 194
