Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Molnár Ildikó: A szandai „divat” - A szandai viselet bemutatása egy család ruhatárán keresztül
lapos öltéssel díszített. Az ünnepi változat teste készült a házi kendervászon anyagból, még a hónalj- és vállbetét, és a bevarrott, szabott szűk ujj félpamukos anyagból készült. Díszítése is gazdagabb, mint a hétköznaplóé. Ujja végén egyenes lapos öltéssel hímzett díszítéssel, horgolt csipkével és subrikával készült. Az eladó édesanyja - főként nyáron - hosszú, szabott gyolcs vagy sifoninget viselt. Az ing deréktól lefelé trapéz alakban bővül, és térd fölé ért. Ez a ruhadarab kiváltotta a pendelyt, de a mellényhez viselhető volt, így a háború után közkedvelt hétköznapi viselet volt. Bár az eladó elmondása szerint már nem viselt vászoninget, egy 1950-ben készült fotón édesanyjával látható, 6 évesen szűk ujjú ingben és hagyományos, csípőre tolt szoknyával lett megörökítve.22 Ezek az ingek később bekerültek a II. világháború előtt divatba jött ráncos vizitke alá. Ráncos vizitke: Természetesen megmaradt a párhuzam, hiszen a ráncos vizitke nagyünneplő viselet lett, az ünneplő ing mellénnyel pedig kimenős ruha. Ezt a hosz- szú ujjú, elején nyitott, mell alatt sűrűn ráncolt, rövid derekú kiskabátot, amely elején gombokkal záródott, szőrszövetből, selyemből és delénből készítették. Az eladó tulajdonában maradt 6 darab, amelyekhez megvan még a felsőszoknya is. Ez volt az első olyan öltöző a faluban, amelynél a szoknya és a felsőrész is ugyanabból az anyagból készült. 14. fotó: Ráncos vizitke. Fotó: Molnár Ildikó 2016. Vizitke: Ebből a tárgy típusból összesen 12 darab (3 darab az édesanyja, és 9 darab az eladó) ruhatárából került a múzeumba, még az eladó tulajdonában 28 darab maradt. Ez a ruhadarab a II. világháború után vette át a ráncos vizitke helyét. A vizitkének, amely egy a szoknya anyagával megegyező hosszú ujjú, elől nyitott, galléros felső volt. Az eladó fiatal lányként 1960-ban van lefényképezve egy brokátselyem blúzban, ún. vizitkében, amely egy komplett öltöző felső része volt, és általában köténnyel kiegészítve hordták. A vizitkék hosszú ujjú, béleletlen, elől nyitott, patenttal záródó darabok voltak. Gallérjuk körszabású, az eladó lány és fiatalasszony korában készült darabjait 22 Lásd az 1. számú fotót. 182
