Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Molnár Ildikó: A szandai „divat” - A szandai viselet bemutatása egy család ruhatárán keresztül
15. fotó Az eladó vizitkében és kikötött kendőben. A felvétel a család tulajdona. 16. fotó Az eladó nyári blúzban és főkötőben. A felvétel a család tulajdona. gyakran díszíti csipke, még az édesanyja blúzain a gallér díszítetlen. A vizitkék elején és hátán vállból és néha derékból is induló formahentlik23 voltak bevarrva. Az ujjvégeken mandzsetta és gomboló nyílás is lett kialakítva, amelyek szintén patenttal záródtak. A vizitkék mind egy szabásminta alapján készültek, amelyet az eladó még most is őriz. Dindli: A háború után a lányok körében elterjedt viselet volt a dindli. Ezt a ruhadarabot az eladó nem igazán kedvelte, csak 2 darab volt a tulajdonában, ezek be is kerültek a múzeumba. A dindli egy rövid ujjú, általában selyemből készült kis blúz volt, elején gombokkal záródott, és az eladó ünneplő viselet részeként hordta az 50-60-as években. A blúzon használt díszítő varrást, amelyet „kacsaszáj” néven emlegetett. Blúz: Legutolsó jelentős váltás a blúz megjelenése volt, amelynek szabásmintáját már magazinból szedték ki a 70-es években. Mai napig nyári viseletként használja, és 14 db van a tulajdonában. Pruszlikok, mellények, kötöttáruk Pruszlik: Az eladó édesanyja lány korában még hordta a pruszlikot, amely egyaránt a mindennapi és ünnepi viselet része volt. Ezek közül 2 darab került be a gyűjteményünkbe, 10 darabot az eladó érzelmi okokból megtartott, bár ő már nem hordta őket. A pruszlikok, amelyekben az édesanya járt, harmonizáltak a szoknya színével, derékig értek, elől patenttal zárultak, díszítésüket az egyszerűség jellemzi, nyakában 23 Formahentli szűkítő varrás, amelyet néha az eladó a szoknyák alján körbefutó díszítő tűzőöltésre is használt, az elnevezést keverve a pié kifejezéssel. 183
