Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Molnár Ildikó: A szandai „divat” - A szandai viselet bemutatása egy család ruhatárán keresztül
menős” viselet együttesekre. Az ünnepi viseletek ugyanígy osztályozhatóak: vasárnapi misére viselet együttesek; nagyünnepi viseletek: egyházi ünnepekre készültek, mint a húsvét, a pünkösd és a karácsony; falusi ünnepekre viselt: szüreti mulatság; családi ünnepekre készült viseletdarabok: menyasszonyi ruha, menyecske ruha. Ezen gyűjteménynél szintén alapcsoportosítás lehet az életkor szerinti felosztás: édesanya lánykori, menyecske és időskori ruhái; az eladó gyermekkori, lánykori, menyecske és időskori ruhái. Ennél a csoportosításnál is megtalálható minden egyes darab helye a halmazban, néhány esetben azonban itt átfedés tapasztalható. Mert volt lánykori felsőszoknya, amelyet fiatal menyecskeként néhány alkalommal még felvett az eladó. Ezekben a felosztásokban azonos, hogy a tárgyak által megfogalmazott üzenet dekódolásához nagyon jól kell ismerni az adott közösség viseletbe épített jelrendszerét. Egy helybéli ránézésre megmondta, hogy hétköznapi vagy ünnepi az öltöző, lány vagy menyecske, aki előtte áll. Egy külső szemlélődő számára azonban csak kuriózum, vagy esetleg látványosság. A következő csoportosítási lehetőség a tárgyak évszakok szerinti bontása, jól elkülöníthető az egyes viseletdarabok funkciója: óv a melegtől, biztosítja a könnyű nyári viseletét, de csoportosíthatom a ruhákat alapanyaguk, varrási technikájuk, szabásuk alapján is. A tárgyak „élete” során a használatuk következménye, hogy elkopnak, tönkremennek. Megfigyeltem, hogy az elhasználódás és a tárgyak felé a tulajdonosuk által mutatott érzelmi töltés összhangban van: a szeretett ruhadarabokat óvta, ezért nem használódik el, azokat a ruhákat, amelyeket nem szeretett (például több tucat fejkendő, ami egyszer sem volt rajta), de valamiért mégis büszke volt rájuk (mert ő és az édesanyja hímezte), ezért szintén épen őrizte meg, hiszen viseletlenek. Az érzelmi töltés nagyon különös, és tudományos szempontból a gyűjtemény osztályozása során szinte értelmezhetetlen megnyilvánulás. Példa erre, hogy a féltve őrzött menyasszonyi ruháját beadta a múzeumba, hogy az megmaradjon az utókornak, de a szüreti mulatságon viselt magyar ruhát, amit ő varrt, és amire szintén nagyon büszke, nem adta. Magyarázata az volt, hogy azt kérték már tőle szüreti felvonulásra, oda sem adta. 9 9. fotó Az eladó menyasszonyi ruhában férje oldalán 1962-ben. A felvétel a család tulajdona. 176
