Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Molnár Ildikó: A szandai „divat” - A szandai viselet bemutatása egy család ruhatárán keresztül
10. fotó Az eladó magyar ruhában vőlegénye oldalán 1959-ben. A felvétel a család tulajdona A ruhagyűjtemény utolsó csoportosítási lehetősége, amelyet kiemelek, és amelyet végigvezetek, a ruhadarabok típusa szerinti csoportosítás a fehérneműtől a főkötőig. Néprajzi kutatások alapján általánosan megállapítható az, hogy egy-egy viselet változásakor az új divatot mindig a fiatalok, illetve a nagyon kis darabszámú viselet együttesekkel rendelkező lányok (szegényebb sorban élők) hozták be, mert az ő számukra könnyebb volt a váltás,17 és amit az idősebb jobb módú nők vagy átvettek, vagy nem. Továbbá az is megfigyelhető, hogy az újítások először mindig a nagyünneplő viseletben jelentek meg. Az is általános tendencia, hogy a viseletessé vált új divatú első darabok fokozatosan lejjebb kerültek az alacsonyabb ünnepélyességi fokozatba, vagy teljes funkcióváltásuk is lehet, mint a már fentebb is említett felsőszoknya esetében. A bekerült anyag segítségével rekonstruálható hogy a szandai divat hogyan alakult az 1930-as évek második felétől napjainkig. A változás megjelenését, egy-egy momentumát és a gyűjtemény csoportosítását a rétegrend követésével, az egyes ruhadarabok leírásával tudom a legjobban illusztrálni. 17 FLÓRIÁN 2000.134.p. 177
