Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Molnár Ildikó: A szandai „divat” - A szandai viselet bemutatása egy család ruhatárán keresztül
apját magára hagyta a családja, az eladó többször hangsúlyozta, elmondta, hogy a házuk is 30 évig épült, mert az apjának mindig, mindennel egyedül kellett boldogulnia. Tanult ember létére szerette a kétkezi munkát, kitanulta például az asztalos, az ács és a kőműves szakmákat is. Édesapja kisbíróból a második világháborút követően hivatalnok, majd titkár lett a falusi tanácsnál. Édesanyja otthon maradt, a család földjein (örökölte elhunyt édesanyja után) és a ház körül dolgozott, ragaszkodva a régi hagyományos paraszti normákhoz. A falusi lakodalmakban 35 éven keresztül gaz- dasszonyként ő vezette az előkészületeket. Ennek okán építettek 1961-ben kemencét az udvarra, bár akkor már nem volt divat, hogy ott süssék meg a húsokat, a lepényeket és a kenyereket a lagzikra. Az eladó az iskola elvégzése után (8 általános) elhelyezkedett, a szandai Műanyag Kft-nél11 dolgozott, ahol táskákat és zsákokat hegesztettek. Ezekből a műanyag táskákból a mai napig több tíz darabot őriz. Szandán ismerkedett meg későbbi férjével, aki a városban tanult, és jogosítványt szerezve buszsofőrként kapott munkát a Nógrád Volánnál. 1962-es házasságkötésük után a családi házban maradtak, az eladó szüleivel. 1966-ban született egy egyetlen gyermekük, egy fiú, aki így nem kaphatta meg a női ágon eddig örökölt ruhatárat. Az eladó önállóan, egyedül tanult varrni egy lábbal hajtós Csepel varrógépen, majd édesanyja megtanította szabni is. A szabásminták esetében is meg kell jegyezni, hogy a ruhadarab készítője a szandai viselet hagyományait szem előtt tartva készítette el a saját ízlésének megfelelő anyagból testalkatához és a divathoz igazított darabokat. A ruhatár átvizsgálásakor nem igazán találtam nyomokat egy-egy ruhatípus radikális megváltoztatására. Fontos megemlíteni, hogy nem kaptam az eladó édesanyja 11 7. fotó Az eladó megőrzött szabásmintái. Fotó: Molnár Ildikó 2014. 8. fotó Az édesanya félgyászos viseletben 1976-ban. A felvétel a család tulajdona. 11 Az eladó csak ezt az elnevezést adta meg, szerinte így hívták a rendszerváltás előtt is, bár többször elmondta, hogy agyvérzése miatt néha elfelejt egy-egy szót, amit néhány esetben én is tapasztaltam. 173
