Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Molnár Ildikó: A szandai „divat” - A szandai viselet bemutatása egy család ruhatárán keresztül
40 éves kor feletti ruháiból, mert mint ahogy az adatközléskor kiderült, ekkortól már csak feketében, gyászban járt, mert édesanyja halála után véglegessé tette a gyászt.12 így a ruhák egy részét elhordta, a másik, épen maradt része pedig bekerült az eladó jelenlegi ruhatárába. Az eladó és édesanyja sem vetkőzött ki, édesanyja mindvégig, 2003-ban bekövetkezett haláláig, még az eladó a mai napig viseletben jár. A család nőtagjai a felsőruházathoz használt anyagokat a II. világháború előtt a balassagyarmati „parasztüzlet”-nek nevezett Kalmár-féle üzletben,13 valamint az 50-es évektől a gyarmati áruházban szerezték be. A kasmírt és a brokát14 anyagot általában Budapestről hozták olyan szandaiak, akik hivatásszerűen jártak a fővárosba vásárolni, és a termékeket a faluban értékesítették: „batuba, hátyikosárban hozta Kissné V. Á. meg a K. Mihály is a blokár meg a kázsmír anyagot Pestről, de nem adta olcsóbban, hiába rokony, rátette bőven a hasznát.” A viseletdarabok közül többet is kirakodóvásárokon (Balassagyarmat, Vác), vagy üzletekben, iparosoktól szerezték be, pl.: csizma, ködmön, kendő, vállkendő és kardigán. A cipőt Szandán vásárolták Erdélyi János cipészmestertől, aki 1929 és 1945 között tevékenykedett a faluban15. Az otthon készített ruhadarabokhoz, mint már említettem, az alapanyagot is vásárolták. Fontos kérdés, hogy milyen szempontok szerint vásároltak: fontos a hagyomány: életkor, alkalom, gazdasági állás; a személyes ízlés; a választék: rendszerint az árusok igyekeztek beszerezni a falvakban divatos és kedvelt kelméket, szalagokat és kiegészítőket. A gyűjtemény bemutatása A megvásárolt anyag között első körben az édesanya hagyatékából kerültek be ruhadarabok a MNM Palóc Múzeuma textil gyűjteményébe. Összesen: 34 darab az alábbi eloszlásban: alsószoknya: 6 db; felsőszoknya: 6 db; ing, női: 4 db; blúz: 3 db; pruszlik: 2 db; kötény: 5 db; szakácska: 1 db; fejkendő: 3 db; vállkendő: 2 db; cipő 1 pár; csizma 1 pár. Az eladó ruhatárából, pedig összesen 53 darabot vásároltam meg. Gyermekruha: 1 db; gyermekfőkötő: ldb; lányka blúz: 1 db; felsőszoknya: 1 db; kö- tény:l db; alsószoknya: 4 db; felsőszoknya: 9 db; blúz: 8 db; dindli: 1 db; kötény: 9 db; kardigán: 1 db; mellény: 1 db; fejkendő: 9 db; gyöngysor 2 db; homlokkötő: 2 db; mennyasszonyi koszorú 1 db; főkötő 1 db. Az már csak a későbbiek során az eladóval többször készített interjúk alatt derült ki számomra, hogy mi minden maradt még az eladó birtokában. Alsószoknya: 11 db; felsőszoknya: 85+16 db; vizitke (blúz): 28 db; ráncos vizitke: 6 db; kötény: 24 db; fejkendő: 88 db; nagykendő: 3 db; pruszlik: 10 db; kardigán: 34 db; mellény: 8 db; bárány bekecs: 1 db; főkötő 6 db; alsókendő 12 db; keszkenő: 3 db. Az összes ruha mennyisége - a múzeumba bekerültekkel együtt - megfigyelhető az összesített táblázaton. 12 KAPROS 1992. p. 766. 13 KAPROS 1987. p. 205; a kutatásról bővebben olvasható: PMNA 1016-89. 14 Brokát: brokát selyem, arany vagy ezüst szállal átszőtt, nehéz selyemszövet. (Paliasz lexikon) A paraszti ruhadarabokhoz felhasznált anyagok, azonban az eredeti anyag utánzata. A 30-as években két változata is létezett, a tiszta selyem és a viszkóz. A brokát méterének ára 2 pengő fölött volt. 15 Balassagyarmati járás A Iparlajstrom (V.38.a. 6971/1929.) Nógrád Megyei Levéltár Balassagyarmat. 174
