Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Molnár Ildikó: A szandai „divat” - A szandai viselet bemutatása egy család ruhatárán keresztül
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NÉPRAJZ XLI. KÖTET (2018) A SZANDAI „DIVAT”- A SZANDAI VISELET BEMUTATÁSA EGY CSALÁD RUHATÁRÁN KERESZTÜL MOLNÁR ILDIKÓ Etnográfus, Balassagyarmat A terepmunkám alkalmával egy olyan különleges „gyűjteményt” fedeztem fel 2012- ben Szandán, amely három generáció ruhatárát tartalmazta. Több hónapos munka után, és két sikeres NKA tárgyvásárlási pályázatnak köszönhetően 2 és 4 évvel később sikerült megvásárolni az anyag közel 20%-át. A későbbiekben, a feldolgozás során vált számomra egyértelművé, hogy a ruhatár átöleli a 20. századi szandai viseletét. így a gyűjtés során az egyre gyarapodó információk birtokában lassan ennek a tanulmánynak a váza is megszületett. KAPROS Márta 1991-ben megfogalmazta, hogy a funkcionális szempontú vizsgálatok egyre korlátozottabb mértékben hozzáférhetőek még itt a viseletét tekintve archaikusnak számító Nógrád megyében is.1 Ennek ellenére kísérletet teszek a megvásárolt anyag és az eladó birtokában maradt saját gyűjteménye1 2 alapján, valamint fotódokumentációk felhasználásával a viselet változásának nyomon követésére, valamint a gyűjtemény rendszerezésére tárgycsoportok alapján, hogy ezeket összesítve képet kapjunk az átalakulás folyamatáról. A 19. században több olyan tényező is hatással volt a magyarországi gazdaságra és a társadalomra, amely gyökeresen átformálta a hagyományos népi kultúrát. Az ipari forradalom, a jobbágyfelszabadítás, a parasztság bekapcsolása az árutermelésbe, mind hozzájárult ahhoz, hogy a paraszti társadalom lassan polgárosulni kezdett.3 Ez a folyamat volt, ahol pár évtized alatt lejátszódott, hiszen az 1890-es évektől új fejlődési igények jelentek meg, mint például a modern technika megjelenése, az urbanizáció vagy a helyi kezdeményezésű újítások.4 Nógrád megye eldugottabb településein, a megfelelő infrastruktúra, a közvetlen városi hatás hiánya miatt ezek a folyamatok lassabban mentek végbe. A parasztság anyagi javainak felhalmozása egyik legfontosabb szemléltetőjévé - a birtokvásárlás lehetőségének korlátozott volta miatt - az öltözet és a díszesebb lakásbelső válik. A gazdasági növekedést és az anyagi javak felhalmozását követően a viselet gazdagodása és színesedése figyelhető meg Szanda községben is, amely Nógrád megye közepén, a Cserhát szívében, a Szanda hegy lábánál helyezkedik el, közigazgatásilag egybetartozik Szandaváraljával. A faluban is tetten érhető a 18. század végén elindult folyamat, amely során a naturális gazdálkodás és a paraszti önellátás alkotta anyagok átadják a helyüket a gyári kelméknek. Jellemző volt, hogy a szátván szőtt vászon, mint a viseletdarabok alapanyaga a két 1 KAPROS 1991. p. 207. 2 HOFER 1983. p. 42. 3 GERGELY 1991. 4 VÖRÖS 1977. p. 6. 169
