Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Várkonyi-Nickel Réka: Az Acélgyár emlékezete a tréfás elbeszélések tükrében

1987 Hogy volt... Száz év a salgótarjáni acélgyári munkásszínjátszás történetéből. Salgótarjáni Kohászati Üzemek, Salgótarján.

1992 Aranyos acélgyári atyafiak. Sokszorosított kézirat. Salgótarján.

1993 Sportoló elődeink - elődeink sportja. Nógrád Megyei Testnevelési és Sporthivatal, Salgótarján.

1997 Esetek - Emberek - Emlékek. Kohász Művelődési Központ, Salgótarján.

1999 A kétezredikre várva. Sokszorosított kézirat. Salgótarján.

RÉKA VÁRKO NYI-NICKEL

THE MEMORY OF THE STEEL FACTORY OF SALGÓTARJÁN IN THE ANECDOTES

The Rimamurány-Salgótarján Iron Works Co. in Salgótarján started to run up from 1871. The people who lived in the workers’ colony of the Steelworks in Salgótarján differentiated themselves from the rest of the local residents not only spatially but also in their appearance, as a result of their higher standard of living. At the begining of the 20th century the major streets of the colony (Acélgyári Street) had macadam or stoned surface and were lit with public street lightning. The duty of the socalled Dwelling Master was to guarantee neat, clean, tidy streets within the colony. There were so many anecdotes and funny stories about the Dwelling Master, and some »local heroes« of the colony. Like Lajos Nickel, who was a humorous and usually a little bit drunken labour in the factory.

168