Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

K. Peák Ildikó: „És már tudom, halálra érek én is” Varga Imre Radnóti szobra Salgótarján főterén

Radnóti Miklós utolsó munkaszolgálatára 1944. május 20-ától került sor, a szerbiai Bor melletti Lager Heidenauba irányították. A rézbányában és útépítésen végzett embertelen fizikai munka mellett is volt ereje verseket írni. Itt keletkezett utolsó két eklo- gája, illetve olyan alkotások, mint a Levél a hitveshez. 1944 őszén a menekülő németek két erőltetett menetben hajtották a munkaszolgálatosokat Magyarországon keresztül nyugat felé. Radnóti egyéni tragédiája volt, hogy - mivel híre járt, hogy a hátramaradottakat a németek legyilkolják - mindenképpen az első transzportba kívánt bejutni. Az októberben elindított, végtelenül legyengült emberekből álló első csapat tagjaiból a tovább menni nem tudókat könyörtelenül megölték. Radnóti Miklóst 1944. november 9-én Abda határában lőtték tömegsírba. Utolsó verseit tartalmazó jegyzetfüzetét, az ún. bori noteszt exhumálása során találták meg viharkabátja zsebében.

Nem szándék nélkül idéztük fel részletesebben Radnóti Miklós halálának körülményeit. Hazánkban a közelmúlt s a régebbi történelmi idők számos magyar íróját, költőjét örökíti meg köztéri alkotás. A hasonló stiláris megoldások, ábrázolásbeli azonosságok egy-egy kiemelkedő személyiség köztéri megjelenítése esetében a megörökített életének eseményein, munkássága, emberi tulajdonságai alapvető jellemzőin alapulnak. Mivel a szobrászművészek ezeket a meghatározó jellemzőket ragadják meg elsősorban, országszerte találkozhatunk az elgondolkodó József Attila, vagy a harciasán verset szavaló Petőfi Sándor különböző méretű ábrázolásaival.

Radnóti Miklós alakja számos szobrászművészünket foglalkoztatta. A teljesség igénye nélkül kell itt megemlítenünk Borbás Tibor, Schaár Erzsébet, Vígh Tamás, Janzer Frigyes, Gyurcsek Ferenc és Varga Imre nevét. Rajtuk kívül több, kevésbé ismert alkotó is megörökítette a költőt, elsősorban statikus, gondolkodó, vagy szuggesztíven néző portrészoborként, büsztként. A sematikus ábrázolások között üdítő kivétel a Gunter Demnig által a XIII. kerületi Pozsonyi út 1. számú ház (Radnótiék otthona) bejárata előtt, Radnóti emlékére 2018 augusztusában állított botlatókő. A botlatókövek tulajdonképpen a nemzetiszocializmus áldozatai előtt tisztelgő, macskakőre rögzített 10x10 cm méretű réz emléktáblák, melyeket az áldozatok egykori lakhelye előtt helyeznek el a járdába süllyesztve. Ezek a miniatűr emlékművek a lakóhelyek mindennapjaiban teszik láthatóvá és kézzelfoghatóvá a történelmet. Nevükhöz híven rövid időre megállítják és emlékezésre, gondolkodásra késztetik az arra járókat.1

Az elgondolkodva néző büsztök mellett keletkeztek egész alakos ábrázolások, mint a költőt és feleségét, Fannit megörökítő, Szegeden - Radnóti egyetemi éveinek is emléket állító - 2010-ben Gyurcsek Ferenc által készített kettős álló figura. A költő polgári ruhában, nyakkendősen, hosszú ballonkabátban áll, oldalán a hozzásimuló Fannival. Hasonlóan polgári ruhában, öltönyben, nyakkendőben, egész álló alakos figuraként ábrázolja Radnótit Janzer Frigyes 2015-ben keletkezett, a Pozsonyi út sarkán, a költő nevét viselő iskolánál felállított plasztikája. A mű mosolygós, kedves zsánerszobor, mely semmit nem ad vissza sem Radnóti lírájából, sem tragikus sorsából. Bizonyos attribútumok, díszletek, mint a korlát, melynek a figura támaszkodik, a köpenyszerű hosszú kabát, melyet itt a szobrász a korlátra vettetett a költővel, a macskakő környezet számunkra, Salgótarjánban mindennap közlekedő, a Fő téren átsétáló városlakók számára ismerős kell, hogy legyen. Ügyes-bajos dolgaink intézése, hétköznapjaink megélése közben nap mint nap elhaladunk városunk talán legszebb köztéri szobra mellett, mely annyira része lett életünknek, hogy talán már észre sem vesszük a művet, Varga Imre Radnóti című plasztikáját.

1 MTI/Szerk. https://librarius.hu/2018/08/12/radnoti-miklos-emlekere-keszult-botlatoko/ (Letöltés: 2018. november 26.)

151