Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Imre: A cserháti falvak laterális kapcsolatrendszere
I. táblázat db falu szolgáltatások száma (min.-max.) szolgáltatások számának átlaga I. rendű centrumfalvak 2 17-23 20 II. rendű centrumfalvak 0 0 0 III. rendű centrumfalvak 9 3-12 7,1 Egyéb falvak 89 0-5 3,9 Ebben a régióban tehát a térszervező szerepkört az alacsony hierarchia szinten álló települések töltötték be. Azonban a két kiemelkedő centrumfalu viselkedése is jól meg- figyelhetően eltér egymástól. Mert míg Aszód körül kialakult egy harmadrendű centrumfalvakból álló (igaz elég kicsi) településgyűrű Kállóval és Baggal, illetve további, nagyobb lélekszámú településekkel (7. és 8. ábra); addig Szécsény mintegy hegycsúcsként kiemelkedett az őt körülvevő települések közül mind a lakosságszám, mind a szolgáltatások, mind pedig a piaci (és több más egyéb) funkciók szempontjából is. Ipari tevékenység a Cserhát vidékén Mint azt a tanulmány elején kiemeltem, ma már gyakorlatilag lehetetlen rekonstruálni, hogy az 1920-as években, ebben a rendkívül városhiányos térben, milyen oldalirányú (laterális) kapcsolatokat építettek ki egymással az egyes települések. Azonban a lehetőségek hálózatát a statisztikai adatok tanulmányozásával meg lehet konstruálni. Erre teszek most kísérletet. Centrumfalvak jelentőségtöbblete, 1925 s M aj-aj 3 5 ro 3 47,9 47,6 Sataérvy. 314*6 Bércéi; 141% Sár*; 157% Ecret, 108% Csécse 33 K Palotás; 59% 19,42 19,47 19,52 keleti hosszúság 8. ábra 139
