Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Imre: A cserháti falvak laterális kapcsolatrendszere
Települések, 1930 ♦ Városi rangú települések ■ 2000 fő fölött a 3000 fő fölött x4000 fő fölött 7. ábra A nagyobb népességű falvak ábrázolása azért volt célszerű, mert mint látható, jól kitöltötték a városhiányos területeket, és jobb lehetőség híján, bizonyos városi szerepköröket át is vettek. Azonban komoly hiba lenne, ha ezeket a (zömében nagy) községeket is teljesen egyneműnek képzelnénk el. Ezeknek a községeknek differenciálásához használom Harold E. Bracey vizsgálati eredményeit28. A differenciálás igen egyszerű, abból indul ki ugyanis, hogy a nagyobb falvak fontos szerepet játszanak a környező települések lakosságának a különböző szolgáltatásokkal való ellátásában. A metódus tehát egyszerű: Bracey minden olyan községet, amelyben legalább 20, vagy több kereskedés működött, elsőrendű centrumfalunak, a 10 és 19 közötti kereskedéssel rendelkező településeket másodrendű centrumfalunak, az 5-9 kereskedéssel bíró községeket pedig harmadrendű centrumfalunak nevezett el. A Cserhát falvain is elvégezhetjük ezt a vizsgálatot. 1925-ben a cserháti tájban egészen pontosan 100 települést találhatunk. Ezek közül mindössze kettő volt elsőrendű centrumfalu: Aszód és Szécsény. Másodrendű centrumfalu egyetlen egy sem volt a megjelölt tájban, harmadrendű centrumfalu pedig 9 darab. A többi, az úgynevezett „egyéb falvak” (tehát a 4 kereskedésnél kevesebbel rendelkező település) kategóriájába sorolható. De ezeken kívül még 18 olyan települést is találunk, amelyben egyáltalán nem volt semmiféle kereskedés. A kereskedések számának változása azonban összefügg még egy dologgal. Az alábbi táblázatban jól megfigyelhető, hogy azokon a településeken, ahol több a kereskedés, ott több egyéb szolgáltatást, ipari tevékenységet is megtalálhattak a helybeliek, így bizonyos települések szélesebb közönséget voltak képesek kielégíteni, nem csak számszerűleg, hanem minőségileg is. 28 SZILAGYI Zsolt: Berettyóújfalu és a Sárrét kapcsolatrendszere. A történeti földrajzi nézőpont egyik lehetséges olvasata. In: Bihari Diéta VI-VII. Berettyóújfalu, 2010.115-117. old. 138
