Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Imre: A cserháti falvak laterális kapcsolatrendszere
A 4. és az 5. ábra összevetéséből érdekes megállapításra juthatunk (6. ábra). Jól láthatóan három központ alakult ki a Cserhát területén. Egyrészt északon Szécsény, amely a táj egyik legnagyobb települése volt végig a tárgyalt időszakban. A település jelentősége kétségbevonhatatlan: 7 db országos vásárt tartott, minden pénteken hetivásárral, 42 kereskedő és 133 iparos élt 1925-ben az ekkor 4115 főt számláló nagyközségben. Több felekezeti elemi iskola, polgári és iparostanonc iskola, állami óvoda, valamint 2 hitelintézett működött, több mint 300 millió korona alaptőkével21. Közigazgatási funkcióit pedig az erősítette, hogy járási székhelyként működött, így aztán a fentieken kívül a körorvosokat is itt találjuk, egy patikával egyetemben. A másik központot, a táj észak-keleti részén, már nem tudjuk egyetlen településhez kötni. Ezt a tömörülést Karancskeszi, Etes, Lapújtő és Karancsalja alkotta, és nyilvánvalóan szorosan kapcsolódott a Salgótarján és környékén felfutott bányászathoz és iparhoz. Ezen a kistájon (kiegészítve Kishartyánnal, Ságújfaluval és Karancsberénnyel) több mint 10000 fő lakott, a táj teljes lakosságnak majdnem 1/10 része. Itt már közel sem találkozunk olyan (viszonylag) széles szolgáltatási körrel, mint Szécsény esetében. Iskolák közül már csak az elemiket találjuk, hitelintézetek nincsenek, körorvos csak Karancsságban és Karancskesziben lakott (az ő eredeti állomáshelye Lapújtőn lett volna, de ott nem volt megfelelő orvosi lakás)22. Az elérhető szatócsüzletek és iparosmesterek száma is jóval csekélyebb. Igaz, a hiányzó szolgáltatásokat Salgótarjánban igénybe vehették az itt élő falusiak. A harmadik központ a táj déli részén található. Ennek a központnak a magját Bag, Aszód és Kartal települések alkották. Mindhárom település Pest vármegyéhez tartozott. E három településnek a lakosságszáma (1925-ben) közel 10000 fő volt, 1930-ra pedig már jócskán meg is haladta ezt a számot. Aszód 4 országos vásárt tartott évente, emellett két heti vásárt, hitelintézetei közel 150 millió korona alaptőkével működtek. Több felekezet is tartott fenn elemi iskolát (katolikus, evangélikus, izraelita) 21 NMEADGY1343 22 NMEADGY 1314,1326, 1328, 1329,1342, 1367 136
