Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Imre: A cserháti falvak laterális kapcsolatrendszere
Ha ugyanezt a demográfiai súlyponteloszlási vizsgálatot elvégezzük, ezúttal kizárólag a cserháti települések adataival, akkor a kapott eredmény már sokkal kevésbé egyértelmű képet mutat. (3. ábra)16. 47,892 47,89 ^ 47,888 f 47.886 ra 3 ^ 47,884 47,882 47,88 19,476 19,478 19,48 19,482 19,484 19,486 19,488 19,49 19,492 19,494 keleti hosszúság Népesség súlyponteltolodasa (Cserhat) • 1920 • 1869 • 941 • 1910 • 1 • 1890 900 • 19 30 • 1880 3. ábra Szinte még követni is nehéz, hogy hogyan változott a helyzet, akár évtizedről évtizedre. Látható, hogy az észak-déli vándorlás szinte alig mérhető, a nyugat-keleti irányú mozgás azonban már némileg jelentősebb17. Hogy még jobban érzékelni lehessen a változásokat a fenti ábrán a nyugat-keleti mozgás esetében, példaként hozom fel a két szélső értéket, tehát az 1880-as és az 1941-es eredményeket. Az 1880-as népességi súlypontkoordináták a cserháti települések esetében az északi szélesség 47,8814 és keleti hosszúság 19,4784 voltak, az 1941-es koordináták pedig északi szélesség 47,8918, keleti hosszúság 19,4901 voltak. Ez légvonalban alig 500 m távolságot jelent, tehát eny- nyivel tolódott el északkelet felé a lakosság súlypontja a megjelölt idő alatt, annyival „költözött arrébb” a lakosság. Ez a vizsgálat önmagában azonban kevés, ezzel mindösz- sze egy tendenciát lehet kimutatni, a pontosabb demográfiai mozgások megfigyelését 16 Feltűnő lehet, hogy éppen az 1925. évi adatok nem szerepelnek az ábrán (csakúgy, mint a 2. ábrán). Ennek az a magyarázata, hogy több község tényleg megpróbált aktuális adatokat szolgáltatni a tájékoztató lapok kitöltésénél (habár a Belügyminisztérium kérése az volt, hogy az 1920-as adatokat tüntessék fel), azonban ez nem minden községnél volt így. Számos település az 1920. évi népszámlálás adatait adta meg, így ennél a vizsgálatnál nem vehettem figyelembe őket, mivel az ilyen adatokból készített ábra valótlan állapotot tükrözött volna. 17 A két ábra magyarázata mellé még egy módszertani kiegészítést is meg kell említenem. Az 2. ábra, ami tehát a tanulmány elején körülírt települések adatai alapján készült, saját számítások alapján tartalmaz olyan nagy, vagy növekvő településeket, mint Salgótarján, Balassagyarmat, Zagyvapálfalva, Lőrinci stb. Nem tartalmazza viszont példának okáért Hatvant, Gyöngyöst vagy Vácot. Ezeket a településeket szándékosan hagytam ki a vizsgálatból. Egyrészt azért, mert valahol meg kellett húznom egy határt, hogy a vizsgálatot ésszerű keretek között tarthassam, másrészt pedig azért, mert ezeknek a településeknek a hatása így is egyértelműen kiolvasható az eredményekből. Természetesen az említett településeket és azok hatását nem hagytam/hagyhattam figyelmen kívül a tanulmány írása során. Mindössze ebbe a vizsgálatba nem vontam be őket. 133
