Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Matits Ferenc: A Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye

NEOGRAD 2009 NOGRAD MiZEIJMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII.

Múzeumtól tartós letétbe10 kapott 22 kvalitásos festménnyel és 7 szoborral, így nyújtva áttekintést a magyar képzőművészet 19. és 20. századi eredményeiről.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1936. július 17-én közgyűjteménnyé nyilvánított intézmény gyűjtőköre rendkívül szerteágazó volt. A természet- tudományi, régészeti, néprajzi, történeti, hely-, ipar- és művelődéstörténeti, iparművészeti, numizmatikai stb. anyagot a képzőművészeti alkotásokkal együtt, közös leltárkönyvben tartották nyilván. Az állagot sorszámmal, mérettel és rövid leírással lajstromba vevő múzeumi leltárkönyv szerint, a II. világháború befejezését megelőzően, mintegy 7340 műtárgyat őrzött a múzeum. A fennmaradt muzeális értékű leltárkönyv egyedi értékkel bíró gyűjteménytörténeti dokumentum.

A háború következtében súlyos állományveszteséget elszenvedő balassagyarmati közgyűjteményben, a megőrződött műtárgyak is nagyrészt sérültek voltak. A Nógrád Vármegyei Nagy Iván Múzeum neve 1949-ben Nógrád-Hont Megyei Múzeum, majd 1950-től Palóc Múzeum lett. Az intézmény vezetésével 1949-ben dr. Manga János etnográfust bízták meg.11

1949. december 14-én a kormány rendeletben változtatta meg Nógrád megye közigazgatási rendjét, az új megyeszékhely Salgótarján lett. Ez a rendelet hátrányosan érintette Balassagyarmatot.12 Nagymértékben előmozdította viszont, hogy a kelet-nógrádi ipari város, Salgótarján kulturális intézményekkel való ellátottságát fejlesszék. Ennek keretében alapítottak Salgótarjánban múzeumot, amely 1970-ben átvette a balassagyarmati múzeumtól, az 1962-től létező megyei múzeumi szervezet irányítását és muzeológiai feladatainak javát.

1950-ben államosították az intézményt. A múzeumvezető döntése értelmében 1951. december 15-én „...a Palóc Múzeumban a raktárhelység hiánya, az alagsornak pedig nedves volta miatt a muzeum képzőművészeti anyagát annak veszélyeztetettsége miatt..." télvíz idején, tehergépkocsival a Múzeumok és Műemlékek

10 A Szépművészeti Múzeumtól kölcsönzött képek Benczúr Gyula, Brodszky Sándor, Lotz Károly, id. Markó Károly, Bruck Lajos, Kacziány Ödön, Mészöly Géza, Tornyai János, Spányi Béla, Mednyánszky László és mások alkotásai voltak, a szobrokat Damkó József, Vaszary László, Kölló Miklós, Nagy Kálmán, Gémes Gindert készítette.

11 Tátrai, 1996-1997. 159.; Kapros, 1996-1997. 213-217.

12 Majdan, 1984. 167.:....az 50-es években viszont a 'büntetendő reakciós város’ bélyegét volt kénytelen magán hordani az itt élő lakosság. Míg a Horthy-korszak magasabb’politikai érdekei Balassagyarmatot megyei jogú várossá emelték, addig az 1950-es években Balassagyarmat, mintegy büntetésként, a megyei beruházási költségből 0,1%-kal részesedett...’’

Horváth—Szvircsek—Balogh, 1989. 22. A vitaanyagban a megoldás irányába mutató sorok olvashatók: ”... 1950-ben a megye területrendezése során a megyeszékhelyt Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték. ...Ez a változás Balassagyarmat fejlődését egy időre meg is állította. Súlyosabb következménye ennek a két város kapcsolatában a máig élő gyökeret vert ellentét, ellenségesség, féltékenység... ”