Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Matits Ferenc: A Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye

NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MEGm^jfrk MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII.

Országos Központjába, Budapestre szállítana. A többnyire sérült képzőművészeti alkotás közül 36 darab a Palóc Múzeum tulajdona, míg a többi 11 db. - Nógrád vármegye, és a balassagyarmati római katolikus plébánia13 által - a múzeumban letétbehelyezett műtárgy.

A hivatalos jegyzékkel átadott 47 muzeális érték sorsának jogi rendezése a magyar múzeumügy restanciája. Az igazgató által a Palóc Múzeum részéről megbízott dr. Patay Pál régész, a Nemzeti Múzeumban tevékenykedő, szellemileg friss, 96 éves nyugdíjas muzeológus, feltehetően első kézből szolgálhat adalékokkal, információkkal akkori feladatáról és annak körülményeiről.

Az 1954-ben megjelent Nógrád megye műemlékei című könyv,14 a balassagyarmati Vármegyeháza leírása során nyújt némi támpontot ebben a kérdésben: ,,..A díszterem képei részben a háború alatt pusztultak el, részben a megyeszékhely áthelyezésével kapcsolatban kerültek új helyre. ...A képek egy része a Magyar Történelmi Képcsarnokba került... “

A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka mellett, a Szépművészeti Múzeum,1S illetve a belőle alakult Magyar Nemzeti Galéria is érintett a Balassagyarmatról elszállított, - részben kimagasló művészi és kultúrtörténeti értéket képviselő - javak ügyében. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy miként került a balassagyarmati plébániahivatalból a szintén egykor a templomot díszítő, jelentős értékkel bíró Martino Altomonte köre által festett Szent Flórián (a kutatás szerint Szent Lipót festmény)16 a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe.

Az egykori megyeszékhely közönsége - a néprajzi, irodalomtörténeti, hely- történeti, természettudományi és régészeti kiállítások mellett - szívesen vette, ha képzőművészeti tárlatok is nyílnak a város első számú, reprezentatív kiállítóhelyén. Bacsúr Sándor jegyzéke17 szerint 1951 és 1987 között több mint 80 képzőművészeti kiállítást rendeztek a múzeumban.

A Palóc Múzeumban 1987 után rendezett művészeti rendezvényeinek sorában két olyan kiemelkedő jelentőségű bemutatót kell említenünk, amelyek a múzeum egykori gyűjteményeit rekonstruálták. A millennium évében megrendezett Nógrád szerepe a Magyar Múzeumügy kibontakozásában című kiállítás alkalmával a Ma13 A muzeális leltárkönyv adatai szerint 1908-ban helyezte a plébániatemplom Szent Pál oltárképét letétbe. A festményről Garas Klára művészettörténész állapította meg, hogy alkotója Franz Anton Maulbertsch (1724-1796). A2 Szent Pál, olaj, vászon 200 x 113 cm, ltsz.: L.5.105. kép a Szépművészeti Múzeumból az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Galériába került, ahol a kimagasló értékű festményt a tulajdonos megadása nélkül szerepeltetik az állandó kiállításon.

14 Genthon, 1954. 125.

15 Genthon, 1954. 138.

16 Genthon, 1954. 130.; Altomonte, Martino köre: Szent Lipót apoteóisa, 1750 körül, olaj, vászon 246 x 188 cm, MNG ltsz.: 5.097.

17 Bacsúr, 2002. 103.

99