Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés

NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MEGm^d^ MIÎZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII.

és vonalas kiállítás készült, melyeknek, így utólag megállapítva, egyetlen haszna volt a kiállítási tapasztalatgyűjtés.93

Az életkörülmények tárgyakkal való megjelenítése először munkahelyek, munkaeszköz-csoportok, hivatali és nyilvános terek enteriőrjeivel kezdődött, a magánszférából leginkább politikai közszereplők környezetét reprodukáló tárgyakat, munkáslakások egy-egy helyiségének bútorzatát állították ki, elszórtan, a történeti kiállítások tablói, vitrinjei közt. Érdekes módon ebben a korai időszakban még gyakori volt több, korjellemző társadalmi réteg enteriőrjét párhuzamba állítani.

Az „életmódkiállításoknak” mint az új irányzat képviselőinek ezek az első reprezentánsai94 termékeny hatással voltak az utánuk következőkre. Természetesen ez nem azt jelentette, hogy az egymást még nagy szünetekkel követő kiállítások mellett ne a legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumokban megrendezett emblematikus politikatörténeti tárlatok lettek volna a fontosabbak.95 Egyre többet polemizáltak és írtak azonban az új koncepció érvényesítésének szükségességéről is.96 Az első lépés a tárgyak szerepének elismerése volt - igaz, ekkor még legfontosabbnak a kiállítási céllal gyűjtött tárgyakat tartották.97 A történeti fejlődés be53 (Verő, 1966. 3—16., Esti, 1972. 5—24.) A magyarországi kiállítások elvi-gyakorlati egységességét egy, már 1949-ben, Európában elsőként létrehozott, központi kiállításrendező műterem biztosította, amely új tipusú, nívós kiállításokat készített, de ebben a korai időszakban csak a természettudományi múzeumok, majd a régészek éltek vele. A történeti kiállítások anyagában az új koncepció később, fokozatosan nyert teret. (Éri, 1978. 18.)

94 1. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 1964. Békés megye népe a szabadságért. Állandó kiállítás a megye felszabadulásának 20. évfordulójára. A réteg- és osztálykúlönbségek, valamint az életviszonyok sokoldalú ábrázolása 1514-től 1964-ig. 2. Pesterzsébet, 1969. A város peremén. Időszaki kiállítás polgári és munkáslakás-enteriőrökkel, 1850—1919 között. 3. Magyar Nemzeti Múzeum, 1973. Magyarország a századfordulón. Időszaki kiállítás különböző rétegek viseletéivel, paraszti, bányász és nagypolgári szobabelsőkkel. 4. Budapesti Történeti Múzeum, 1974, 1976, 1978. így élnek a budapestiek a XVIII, századtól napjainkig. Időszaki kiállítássorozat. 1. Munka. II. Otthon. III. Művelődés, szórakozás. Legsikeresebb egysége a második rész, remekül összeállitott enteriőrökkel. (Fancsovits, 1974. 41—44, Mialkovszky, 1977. 54—56. Lásd még Szikossy, 1980. 6.)

95 1. 50 év a Nagy Október útján. Műcsarnok, 1967. 2. Magyar Tanácsköztársaság 1919—69. BTM, 1969, 3. 25 éves a szabad Magyarország. Szépművészeti Múzeum, 1970. (Ezt a sokat elemzett kiállítást minden érdeme mellett Vörös Károly az „idegenforgalmi jelen” bemutatójaként „eredmény-kiállítás”-nak titulálta. (Vörös, 1970. 86.) 4. Lenin 1870-1970. Magyar Nemzeti Múzeum, 1970. 5., Friedrich Engels 1820-1970. Szépművészeti Múzeum, 1970. (Esti, 1972. 5-12.)

96 Esti, 1972. 5-24., Hetés, 1970. 6-32., Tarjányi, 1980. 16-20.

97 Orbán, 1965. 31.

47