Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés

NEOGRAD 2009 NOGRAD MEGYEü

IZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII.

mutathatóságát a korábban már alkalmazott kétdimenziós tárgyak mellett, illetve azokkal arányítva egyre inkább a hagyományos háromdimenziós tárgyakkal képzelték el. Az életviszonyok ábrázolásához, amely területet ekkor már múzeumi bemutatásra különösen alkalmasnak tartottak,98 szakszerűen kiválasztott tárgyak gyűjtését javasolták, amelyek közül a legtipikusabbak, legkonkrétabbak, ugyanakkor a legegyedibbek voltak képesek feladatukat betölteni. Ezáltal a poli- tikacentrikusságuk miatt aránytalan összetételű gyűjteményeket is egyensúlyba lehetett hozni, kiteljesíteni.99

Fajsúlyúknál, időkereteiknél, méreteiknél fogva az innovatív gyűjtések, idő-ha- tár-tágító bemutatások megvalósításával az 1972-1982 között már egymás után nyíló100 állandó történeti kiállítások tudtak leginkább megbirkózni.101 A mintaadó ebből a szempontból is a MMM volt. Új állandó kiállítását mint modellt és segítségnyújtó példát az azévi történeti muzeológiai konferencián mutatták be a szakmának. A kiállítást minősítő beszámoló102 sorra „pipálta ki” a célok teljesítését: a bemutatónak képet kellett nyújtania „a munkásosztály életmódjának változásairól” is, legfontosabb muzeológiai alapelvként „múzeumszerűen”103 minél több eredeti tárggyal kellett hitessé tenni a kiállítást, s a történeti ismeretterjesztés és a politikai nevelő tevékenység kívánalmainak is jól megfelelt. Az enteriőrök „színesebbé” tették a kiállítást, és „markánsabbá vált” a munkáséletmód bemutatása is.104 Semmit sem változott viszont az 1950-es évek óta az a kiállításrendezői

98 Hetes, 1970. 13-14., 36.

99 Esti, 1972. 13.

100Az 1962 előtt készült állandó kiállítások ekkorra avultak el, lebontották őket, hogy átadják a helyüket az új, komplex történeti kiállításoknak (MMM, BTM, Hadtörténeti Múzeum, Salgótarján, Szekszárd, Debrecen, Sárvár, Miskolc, Dunaújváros).

101 Kiemelkedő állandó kiállítások az életmódkutatás témakörében mint pozitív példák: 1. A magyarországi munkásmozgalom története /-///. MMM, 1975., 1977. 2. Település

és társadalom. Debrecen, Déri Múzeum, 1977. 3. Életmódváltozások Tolnában a 18— 19. században. Szekszárd, Wossinszky Mór Múzeum, 1979. Munkásélet Nógrádban a 19

—20. században. Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján, 1980. stb. (Szikossy, 1981. 15—18.) Ugyanekkor kiváló időszaki kiállítások is készültek, amelyekhez az intézmények már igen komoly gyűjteményi háttérrel rendelkeztek: Emlékek Nagykanizsa polgári múltjából, Életmód és társadalom (Gyula), A győri polgárok portréi, így éltek nagyapáink a századfordulón (Pécs) stb. (Szikossy, 1981. 19.)

102Szabó B. 1975. 1. 42-49.

103 Esti, 1977. 22.

104Esti Béla az új irányvonal ellenzőit igyekezett megnyugtatni, akik „attól tartottak, hogy az életmód történetét szemléltető tárgyak, tárgyegyüttesek, enteriőrök érdekesebb látványa el fogja terelni a látogatók figyelmét a fontosabb témákról, a politikai események esetleg kevésbé mutatós doku- mentumanyagáról", de nem volt indokolt az aggodalmuk. „Sőt, a munkásság élet- körülményeinek bemutatásával a politikai eseményeket - okaikat, következményeket - is jobban megvilágítjuk. ” (Esti, 1977. 22.)

48