Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés

NEOGRAD 2009 NOGRAD MEG.

JZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII.

új- és legújabb kori történeti muzeológiát. Az irányelvek kimondta: azt is, hogy „a ... tevékenység egyik központi feladatának kell tekinteni a társadalom valamennyi osztálya és rétegei társadalmi szerepéhez... életmódjához... fűződő emlékanyagnak az összegyűjtését, feldolgozását és bemutatását.”79 Ezen belül - olvashatjuk az előírást - „vezető helyének megfelelően” kell folytatni a munkáséletmóddal kapcsolatos emlékek gyűjtését. A 7. pontja pedig a társközgyűjteményekkel és társtudományokkal való szoros együttműködésre utasít.80

Kulturális és politikai jelentőségű eseményszámba ment a központi szerepű intézménnyé vált MMM új, emblematikus épületbe, a múzeumi centrummá alakított Budavári Palota egyik szárnyába költözése 1974-ben, s ezzel szinte egyidőben (1975) új állandó kiállításának megnyitása. Különösen az utóbbi történésre programokat, vitákat lehetett szervezni - és szerveztek is. Ezek közül az 1978. évi MMM-koordinálta budapesti nemzetközi konferenciát kell kiemelnünk, amely az 1972. évi időkeret-specifikumokat körüljáró tanácskozásnak mintegy folytatásaként az azóta leszűkített szakmai tér (munkásmozgalom-történeti muzeológia) keretein belül felmerülő problémákat feszegette,81 de ürügyül szolgált az új kiállítás bemutatására is a szocialista országokból összesereglett muzeológus kollégák és előadók, a hazai szakma számára.82 Mindazonáltal a társtudományokkal még, a kiállítás-előkészítés kapcsán sem sikerült érdemi kapcsolatot kialakítani, „be- gubóztunk saját, már korábban kiépített sáncaink közé”- jellemezte a helyzetet Mialkovszky Mária.83

A legsürgősebben elvégzendő feladatnak változatlanul a „tárgyi világ komplex feltárását” tartották, csak most még kihangsúlyozottabban a munkásosztály történetének alaposabb feltárásához. Az életkörülmények változásait, különösen az átrendeződő városi társadalmakét jól reprezentáló tárgyak gyűjtése körül azonban - lett légyen speciális múzeumi feladat a tárgygyűjtés - a MMM-ban, de másutt is, az állandó kiállítások megnyitása után, s az annak kapcsán megszaporodó tárgyállomány révén adódtak problémák. Az életmódtörténeti tárgyak ugyanis túlzott helyigényességük miatt raktározási gondokat okoztak, holott az anyaggyűjtéssel nem lehetett várni. Vészes gyorsasággal tűntek el az előző korsza79 (Irányelvek, 1973. 11.) Lásd ehhez (Mialkovszky, 1977. 56—57.) is.

80 (Irányelvek, 1973. 11. és 12—13.) 1976-ban az együttműködés fontosságát hangsúlyozandó az Irányelveket a néprajzi, termelés- és technikatörténeti gyűjteményekre kiterjesztve újra közzétették. (Mialkovszky, 1977. 55.)

81 Esti Béla már a bevezetőjében leszögezte, hogy a magyar történeti múzeumok közt nem kronológiai, hanem tematikai (hadtörténeti stb.) és topográfiai (országos, budapesti és megyei) szempontok szerinti felosztás van. (Esti, 1979. 19.)

82 Ennek a konferenciának az anyaga is a MMM füzeteiben jelent meg 1979-ben, a 3. számban, „A munkásmozgalom-történet muzeológiájának kérdéseiről” címen.

83 Mialkovszky, 1977. 59.

43