Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés

NEOGRAD 2009 NOGRAD MEG JZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII. amennyiben ez a munkásmozgalom történetének bemutatásához szükséges.”52 A köztörténeti muzeológiai feladatok viszont a Magyar Nemezeti Múzeum ügykörébe kerültek - tulajdonképpen vissza: a profilváltozás következtében a Magyar Nemzeti Múzeum „folytathatta” a nemzeti történelem új- és legújabb kori korszakának tárgygyűjtését.53 Az új múzeum tiszte lett a szakági szakfelügyeletet (nevesítve: az elvi szakmai módszertani iránymutatást) is ellátni. Szempontunk­ból fontos szervezeti átalakítást is végrehajtottak: létrejött a Gyűjteményi Osztály a Történeti és Népművelési Osztály54 mellett. Az ezen időszak alatt készített évfor­dulós kiállításai magas száma miatt ezt az időszakot a múzeum „kiállításrendező korszakának” aposztrofálták.55 1967-ben megalakult MMM Tudományos Tanácsa is, elnökéül akkor még Vass Henriket, a Párttörténeti Intézet igazgatóját jelölték ki-,56 később már saját maguk közül választottak erre a posztra valakit. Az 1960-as évektől a megyei múzeumi szervezetben is forszírozták az 1945 utáni korszakos gyűjtéseket. Több helyen történeti, s a lokális előnyök kihaszná­lásához helytörténeti osztályokat hoztak létre a legújabb kor kutatására, de lega­lábbis a legújabb kori és a „régebbi korok” gyűjteményeinek elkülönítésére kész­tették az intézményeket.57 A szakági periodika az 1970-es évek folyamán egymás után közölte a progresszívebb vidéki múzeumok beszámolóit és tapasztalatait a kezdetektől a kibontakozásig. Ezek alapján a legújabb kori történeti muzeológia mint módszer legelőször Győr-Sopron megyében jelent meg az 1950-es évek­ben, kiállításokhoz végzett tematikus gyűjtésekkel, a „mindent gyűjtés” gyer­mekbetegségével, amely idővel letisztulva öt periódusra és három témacsoportra osztott gyűjteményeket eredményezett - köztük az osztályok, rétegek életmódját (épületfelmérés, lakásberendezés, ruházat és egyenruhák) felölelő csoportokkal, - 1972-re már a tárgyak papírdokumentációt megelőző dominanciájával.58 Ők in­dítványozták először városi skanzen (azaz eredeti helyen és szerepben felállított enteriőr) létrehozását is, olyan társadalmi rétegek tipizálás nélküli életmódjának 52 Esti, 1969. 291. 53 Vigh Károly még 1979-ben is arra panaszkodott, hogy a szakterület profil-megosztása ren­dezetlen, társadalmi rétegcsoportok maradnak ki a kutatásból, a terület-elhatárolásnak még a kellő feltételek sincsenek megteremtve. (VIgh, 1979. 117.) 54 1975-ben ez az egység alakult át Közművelődési Osztállyá. 55 (Hetés, 1970. 6.) Mivel az itt készült kiállítások nagy részét vándorkiállitás-változatban is elkészítették, ez országos tendenciaként értelmezendő. 56 Híranyag a Legújabbkori Múzeumi Közlemények 1967. évi 1-2. számában, 105. 57 Ahol lehet és indokolt, ezek keretében munkásmozgalmi múzeumokat kell létesíteni - szólt az utasítás. (Verő, 1966. 3—16.) 58 Dávid, 1972. 13-21. 38

Next

/
Thumbnails
Contents