Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés

NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MEGm^^yáÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII.

Történeti Múzeummal. Fejlesztésüket új főállású szakalkalmazotti státus létesítésével és a történész szakmuzeológusok számának növelésével is biztosították.49 Pótolva a szakirányú előképzettség régóta létező s már égető hiányát, az 1963. évi rendeletnek köszönhetően az 1964/65. tanévben a budapesti ELTE BTK-n megkezdődhetett a szigorúan a történész képzéshez kötött 3 éves (C szak) újkori muzeológia szakos képzés a Történeti Segédtudományi Tanszék keretében, dr. Léderer Emma tanszékvezető irányításával.50 Az erőteljesen intézményesedő történeti muzeológia szakemberei egyre több elméleti-, módszertani vitaanyaggal s kiállítás- és gyűjteményismertetéssel rukkoltak elő. A Legújabbkori Történeti Múzeum 1961-ben meghirdette első gyűjtőpályázatát is, amelynek egyik kategóriája a munkáséletmód hagyományainak (élet- és munkakörülmények) gyűjtése volt.

Az új és legújabb kori történeti muzeológia központi műhelyeként számon tartott Legújabbkori Történeti Múzeum nevének, éppen helyváltoztatásával is egybeeső, koncepciózus megváltoztatása - 1966. július 15-én felvette a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum nevet51 - újabb átrendeződéseket és feladatokat generált a múzeumban és országosan is. Esti Béla a MMM 1965-68 közötti időszakáról készített beszámolójában a névváltoztatással szoros kapcsolatban álló profilváltozásról beszélt: a múzeum feladata a mukásmozgalom egészével való foglalkozás: „...a munkáséletmód, munkáskultúra emlékeinek gyűjtése is,

49 Az 1960-as évek első felében még alig néhány új- és legújabb kori történész muzeológus volt az országban. Az 1961-66 között létesített új státusok (főhivatású és mellékállású tudományos munkatársak) száma azonban ezalatt 1-ről 11 főre, illetve 12-re nőtt. A Legújabbkori Történeti Múzeumban ezalatt 11-ről 15 főre emelkedett a történész szakalkalmazottak száma. (Verő, 1966. 3—4.) Összehasonlításként: 1972-ben 82, 1982-ben 124 történész muzeológust alkalmaztak országszerte. U.o.

50 (Verő, 1966. 15., Nagy L., 2003. 149.) Szervezési és személyes okokból a képzést 1975-1980 között felfüggesztették, 1978-80 között újjászervezték. (Az 1978. évi országos történész-konferencián Glatz Ferenc ennek kapcsán jelentette ki, hogy kialakult az új- és legújabbkori történeti muzeológia tevékenységének gyakorlata.) 1979-ben a kulturális minisztérium továbbképzési tervezetet állíttatott össze a MMM-mal múzeumi ismeretek megszerzésére. (A tervezetet a MMM közleményei 1972. 2. 3—6. közölte.) Az 1979/80. tanévben indult újra az oktatás. Ma a történelem szakon belül a muzeológia alapképzésben szakirányként hallgatható.

51 A Műv. Min. 151/1966 (M. K. 14.) M.M. számú utasítása a névváltoztatásról: a múzeum a működését 1966. július 15-től Magyar Munkásmozgalmi Múzeum néven folytassa. Egyidejűleg főigazgatónak Esti Bélát nevezték ki. (Legújabbkori Múzeumi Közlemények ’66 1—2. 63.) Mindössze két héttel előbb, július 1-jén költöztették át az intézményt a József nádor tér 7. sz. épületből ideiglenes új helyére, a Budai Várban lévő Szentháromság tér 2. sz. alatti műemléképületbe, ahol kiállítóhellyel nem rendelkeztek, de itt kezdték el előkésziteni az új állandó kiállításukat. (Hetes, 1975., Esti, 1979. 18.)

37