Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum közművelődési tevékenysége a rendszerváltozás körüli években
NEOGRAD 2009 NOGRAD MEG. ZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII. A SZÉCSÉNYI KUBINYI FERENC MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGE A RENDSZERVÁLTOZÁS KÖRÜLI ÉVEKBEN SÁNDO Jó sorsom úgy hozta, hogy hét évig a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója lehettem. Egy múzeumban soha nem unalmas az élet, de egy olyan fiatal intézményben, mint akkor a szécsényi múzeum volt, az 1985—1992 közötti éveket még az is különlegessé tette, hogy azok a XX. századi történelmünk utolsó jelentős eseménye körüli időszakra estek, amit a passzív szemléletűek rendszerváltozásnak, az aktív szemléletűek rendszerváltoztatásnak szoktak nevezni. Állásváltoztatásom következtében a levéltár nárcisztikus világából a múzeum exhibicionista világába kerültem, ahol - sokat sejtető fontos kifejezéssel élve - új kihívásokkal kellett szembenéznem. Az akkor egy bő évtizede létező múzeumnak már kialakultak alapvető közművelődési formái, amelyek működtetése a több mint 30 fő alkalmazottra hárult. A szécsényi múzeum tevékenységének megértéséhez feltétlenül érdemes az 1979-ben kiadott működési engedélyt felidéznünk. Ebben az áll, hogy alaptevékenysége Nógrád megyei gyűjtőkörrel a régészet, a numizmatika és történet. A helytörténeti múzeumként meghatározott intézményben az azután sajátos helyzetet teremtett, hogy megyei intézményként a régészet központja volt, ugyanakkor a közművelődési munkához a régészet értelemszerűen csak kis mértékben tudott hozzájárulni. Tovább fokozta e rejtett ellentmondást, hogy a múzeum egy kastélyépületben volt, illetve hogy - mint már említettem - a közművelődés döntő hányada a történeti muzeológiához, illetve a helytörténethez kötődött. A múzeum sokféle közművelődési tevékenységi formája közül hatásukban, munka- és ötletigényességükkel kiemelkedtek a kiállítások. Ennek megfelelően a legnagyobb figyelem is e forma felé irányult. Úgy látszik, hogy az ekkora kialakult kiállítási szisztéma kedvére való volt öregnek és fiatalnak, átlaglátogatónak és ínyencnek egyaránt, mert az évi 50000 körüli betérő általában elégedetten távozott. A kiállításoknak volt egy változatlan része - régészeti, vadászati, Körösi Csorna, körbástya - amik mellett jelentek meg több hónapig álló kiállítások. A múzeum kiállításrendszerének tehát sajátos hatást adott, hogy voltak népszerű, látványosan megépített, évtizedeken át látogatható kiállításai, illetve alkalomszerű, általában a szűkebb környezetből hozott témával és a szűkebb környezetre számára megnyitott kiállítások. 325
