Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Észak-Nógrád mezomuzeális korszaka
NEOGRAD 2009 NÓGRÁI) MEGYEIÜL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII. muzeum felállítását és berendezését haladéktalanul meg is kezdi. “ A cikk szerzője tájékoztat a fentebb említett Városi Múzeum gyűjteményeinek az iparosoknak való átadásáról, majd a századfordulón már bevált módszerhez folyamodik, közadakozásra szólítja fel mindazokat, akik „ipartörténeti szempontból értékes tárgyaknak és emlékeknek birtokában vannak, ezeket megőrzés céljából a múzeum céljaira felajánlani szíveskedjenek. “46 Érdekes, sőt szinte egyenesen szimbolikus, hogy az iparosok múzeumát Losoncon a nagy gazdasági világválság idején nyitották meg, mely természetesen régiónk gazdaságára is negatív hatással volt. A kezdeményezés évére bezárt mindkét híres losonci zománcgyár a Rakottyai és a Sternlicht is.47 A helyi lapok tömeges elbocsájtásokról és a koldusok számának megemelkedéséről írtak. Az egyesület tagsága tehát egyrészt felismerte annak szükségszerűségét, hogy a leépítésre kerülő gyárak történetét dokumentálják, másrészt pedig rá akart mutatni a város gazdag kézművesipari és gyáripari hagyományaira, ezzel is harcolva az iparosok sorsának kedvezőtlen alakulása ellen. A Losonci Önálló Iparosok Múzeumának ünnepélyes megnyitójára 1933. április 23-án délelőtt 11 órakor került sor. Beszédet mondott az egyesület elnöke Domb- rovszky József, az intézmény rendeltetését pedig a kultúrbizottság elnökeként Szabó József ismertette: „kegyeletes szavakkal emlékeztek meg Tarjányi Jánosról, a losonci iparos társadalom korán elhunyt kiváló vezető egyéniségéről, aki nagy buzgalommal és szorgalommal az oroszlán részt vette ki az ipari muzeum értékes anyagának összegyűjtéséből. “ A gyűjtemény elrendezése és katalogizálása körüli feladatokat Haász Lajos és Vágó Pál múzeumi őrök végezték el. Az állandó kiállítás anyagából a Losonci Hírlap cikkírója kiemeli Wagner Sándor megörökölt gyűjteményének legértékesebb darabjait: „a szíjgyártó és csizmadia céhek ősi céhládái s a benne talált kultúrtörténeti szempontból nagy jelentőségű“ iratokat és naplójegyzeteket. Mellettük a város „már csak néhainak mondható gyáriparának emlékeit“ állították ki.48 A megnyitó után néhány órával „Alkotás-rombolás“ címmel tartott felolvasást Sichert Károly Rimaszombatból. A kísérőrendezvényt főként iparosoknak ajánlották, hiszen annak témája szorosan összefüggött a korabeli gazdasági helyzettel.49 Az állandó kiállítás anyagát és elrendezését közelebbről a múzeum leltárának magángyűjteményben fennmaradt másolatából50 ismerjük. A leltár hét géppel írott oldalon sorolja a mintegy 500 kiállított tárgyat. Az anyag részben a falakon függött, a két említett céh ládájában volt elhelyezve, valamint egy fegyverállvá46 Múzeumot létesítenek városunk iparosai (Losonci Hirlap 1928. 8. 26.) 47 Puntigán, 2007. 120-121. 48 Losonci Híradó, 1933. 4. 23., Losonci Híradó 1933. 4. 30. 49 Magyar Híradó, 1933. 4. 16. 50 A másolat Puntigán József magángyűjteményében maradt fenn, akinek az értékes forrás rendelkezésemre bocsájtását ezúton is köszönöm. 279
