Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Észak-Nógrád mezomuzeális korszaka
NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MEGm^LkM^ZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII. ESZAK-NOGRAD MEZOMUZEÁLIS KORSZAKA1 M'ä-*á __ AGÓCS ATTILA írásomban az egykori történelmi Nógrád vármegye ma Szlovákiához tartozó északi felén működő múzeumi intézményekről és múzeumi jellegű gyűjtőtevékenységet (is) kifejtő szervezetekről szeretnék áttekintést nyújtani a múzeumok fejlődésésének arra a korszakára vonatkozólag, melyet Friedrich Wai- dacher muzeológiai kézikönyvében felvázolt periodizációjában mezomuzeális- nak nevez. Ez a korszak szerinte a 18. század végén létrejött nagy állami múzeumok megalakulásától a második világháború végéig tartott. Ekkor jelentek meg az első nyilvános múzeumok, a közgondolkodást erősen befolyásolták a világkiállítások. A nagyvárosok számának növekedésével és az iparosodás előrehaladtával fokozódott a könyvtárak és a múzeumok iránti igény, melyek egyrészt az újonnan megjelent munkásosztály szabadidejének hasznos eltöltését voltak hivatottak biztosítani, másrészt pedig mintaképet kellett szolgáltassanak a kézműveseknek és ipari alkalmazottaknak. Országos és nemzeti, valamint néprajzi, ipartörténeti és régészeti specializált gyűjtemények alakultak. Mindemellett olyan korszaka volt ez a múzeumi gyűjtemények építésének, melyre két világégés is rányomta bélyegét a 20. század első felében.2 A Waidacher által felvázolt történelmi folyamatok nyomon követhetőek Észak- Nógrádban is, ahol a természeti és társadalmi környezet tudatos múzeumi dokumentálására való törekvés csak nagyon későn jelent meg. Ennek hátterében részben a gyakori impériumváltásokat sejthetjük, bár ezek Dél-Szlovákia egyéb muzeális intézményeit is érintették. Nyomósabb oka lehetett a hosszú késlekedésnek a szakemberek hiánya, a gyűjteményi csírák kezelőinek felelőtlen hozzáállása (főként a történelem viharosabb korszakaiban). Az intézményesítés terén jelentősebb előrelépés csak az elmúlt ötven évben történt, tehát nyomon követhető folyamatosságról is csak ezzel a korszakkal kapcsolatban beszélhetünk.3 1 Az Írás a szerző „Kapitoly z histórie múzejníctva Lucenca“ c. cikkének átdolgozott és magyarra fordított változata (Aoócs, 2005. 7—22). 2 Waidacher, 1999. 50., 62—75. 3 1951-ben alakult meg Füleken a Járási Múzeum, majd 1955-ben Losoncon a Járási Honismereti Múzeum. 265
